Pintér Robesz már beszámolt a YouGove online megkérdezésen alapuló, sikeres választási előrejelzéseiről, és posztjában felteszi a kérdést, vajon Magyarországon jelen pillanatban elképzelhető-e az, hogy egy internetes közvéleménykutatás - leszámítva persze a véletlen beletrafálás lehetőségét - pontosan előrejelezze egy országgyűlési választás végeredményét. Robesz és a kommentelők válasza egyértelmű nem - és ezzel én is maximálsian egyetértek: a hazai internetes társadalom összetételét és a választáson résztvevők (na meg persze az egyes pártok szavazóinak) demográfiai profilját összevetve egyértelmű, hogy egy online politikai közvéleménykutatás nálunk még nem hozhat megbízható eredményt.
Nem tudom azonban megállni, hogy - ha már a téma felvetődött - ne emlékezzek meg a NetHangulat kutatássorozatról, amely ugyan nem a pártpreferenciákat vizsgálja, de azért jóval közelebb áll a politikai közvéleménykutatáshoz, mint a hagyományos piackutatáshoz.
A havi rendszerességgel zajló trackinget a HVG Online kezdeményezésére indította el az NRC még (már!) 2005 szeptemberében - a felmérés elsődleges outputja a hvg.hu NetHangulat index, amely egy 100-as skálán mutatja az internetezők közhangulatát (vagyis hogy a netpolgárok megítélése szerint inkább jó vagy inkább rossz irányba mennek-e a dolgok), de emellett egy-egy aggregált index jelzi az ország, illetve az egyén helyzetével kapcsolatos megítélést és várakozást, valamint a kutatás hónapról hónapra méri az egyes intézményekkel szembeni bizalmat is.
A NetHangulat kutatás hangsúlyozottan az internetezőket vizsgálja, tehát nem is törekszik arra, hogy az ország teljes lakosságára vonatkozóan vonjon le következtetéseket. Jelentősége emiatt talán nem olyan nagy, ám az online kutatási módszertan szempontjából mégis egyfajta mérföldkőnek gondolom. Ez a felmérés-sorozat volt ugyanis az első igazán rendszeresen (havonta) végzett online tracking, amely bebizonyította, hogy a hazai online panelek alkalmasak arra, hogy ismétlődő adatfelvételekkel vizsgáljuk a vélemények, attitűdök változását. Az indexek ugyanis az "elvárásoknak" megfelelően viselkednek: nem mozdulnak, amikor nincs rá okuk, és emelkednek vagy épp csökkenek, amikor ezt indokló események történnek (lásd a választások utáni bizakodást, a közhangulatban bekövetkezett drámai fordulatot a megszorítások bejelentésekor vagy a rendőrség presztízsének jelentős romlását a "Zsanett-ügy" kirobbanásakor).
Érdekes kérdés persze, hogy mennyire tér el egymástól a netezők és a teljes lakosság véleménye az egyes politikai, közéleti kérdésekben. Bár pontos összehasonlításra nincs mód - hiszen a NetHangulat-kérdőívet csak az internetezők körében kérdezzük le -, a különböző kutatási eredményeket összevetve azért megfogalmazható egyfajta vélemény. A HVG Online szerkesztője, Meixner Zoltán szerint "nagy eltérések nincsenek, de az internetezők időben talán valamivel előbb reagálnak a társadalmi-gazdasági változásokra". Megítélése szerint a netpolgárok markánsabb véleménnyel rendelkeznek, mint a lakosság egésze - úgy látja például, hogy "a politikai pártok leértékelődése korábban jelent meg a NetHangulat kutatásokban, és a pártokról alkotott vélemény általában véve rosszabb, mint amit a teljes népességen belül végzett kutatások mutatnak."
Meixner Zoltán ennek ellenére úgy gondolja, az internetezők vizsgálatából következtetni lehet a teljes népesség véleményére is, hiszen a netpolgárok véleményformáló csoportot alkotnak a társadalmon belül.
Itt azért persze még nem tartunk. A NetHangulat kutatás célja továbbra is az, hogy képet kapjunk az internetezők közhangulatának alakulásáról - de egyszersmint izgalmas kísérlet is, amelynek tanulságai nyilvánvalóan beépülnek a hazai online piac- és közvéleménykutatási módszertanba.
