HTML

Kurucz Imre

piackutatási és marketing tanácsadó, az NRC kutatási igazgatója

Sok-e a 46?

2012.03.05. 18:13 kurucz

A hazai internetezők 46 százaléka szerint szükség van, az internetes tartalmak, illetve letöltések nemzetközi jogi szabályozására. Ez az eredmény jött ki abból a mini felmérésből, amelyet a Netidők kérésére végeztünk, és amelynek eredményeiről posztot is írtam a műsor blogján – ahonnan aztán az MTI is átvette a hírt, így az számos helyen megjelent.

A kutatás apropóját az adta, hogy január végén az EU tagállamai (köztük Magyarország is) aláírták a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást, közkeletű nevén az ACTA-t – bár azt fontos leszögezni, hogy az 1000 fős, a hazai netezőkre reprezentatív felmérésben nem az ACTA fogadtatását, hanem általában véve a világháló valamilyen szabályozásának szükségességét vizsgáltuk.

Amikor először szembesültem az eredményekkel, bevallom, kissé meglepődtem: magasnak találtam ugyanis a 46 százalékot, hiszen ez azt jelenti, hogy a hazai internetes társadalom közel fele egyetért a korlátozással. Ráadásul csak minden harmadik netpolgár utasítja el markánsan a szabályozást, több mint 20 százalék ugyanis nem tud – vagy nem akar – véleményt nyilvánítani a kérdésről. Az eredmény persze nem csak engem lepett meg – mások is hangot adtak meglepetésüknek, vagy épp csalódottságuknak.

Érdekes továbbá – és erre a cikkben is felhívtuk a figyelmet –, hogy miközben a szabályozás tekintetében erősen megosztottak az internetezők, addig a szabályozás ellen gyakran hangoztatott érvekkel a nagy többség egyetért. Tízből kilencen gondolják úgy, hogy az információ szabadsága mindennél fontosabb, négyből hárman pedig inkább azon a véleményen vannak, hogy az internetes letöltéseket törvényi szabályozással sem lehet korlátozni – ami látszólag ellentmond a fenti 46 százalékos eredménynek.

Mindez indokolttá teszi, hogy ezen a blogon is megvizsgáljam kissé a kérdést.

Köztudott – Tversky és Kahneman elhíresült kísérletei óta pedig bizonyított is –, hogy a kérdésfeltevés módja hatással lehet a válaszok kimenetelére, és minél összetettebb, minél kevésbé megfogható egy kérdés, annál jelentősebb lehet ez a torzító hatás. Az internet szabályozásának kérdése egyrészt több oldalról is megközelíthető, másrészt mikéntje és következményei egy átlagos földi (internetes) halandó számára nem biztos, hogy teljesen átlátható. Így valószínűleg a kérdést megfogalmazhattuk volna úgy is, hogy 46 százaléknál alacsonyabb legyen az egyetértők aránya, miként egy erőteljesebb, a szabályozás-pártiak érvrendszerére épülő megfogalmazással akár még magasabb támogatói arányt is mérhettünk volna.

Nincs is kétségem afelől, hogy a különböző oldalakon állók – jó politikusként – megtalálják majd a számukra megfelelő megfogalmazási módot, hogy a kívánt reakciót váltsák ki a kevésbé tájékozott, és így markáns véleménnyel nem rendelkező tömegekből. Mi viszont a kérdőívünkben igyekeztünk objektíven, a – például az ACTA-ról szóló – híradásoknak leginkább összhangban lévő tartalommal, röviden feltenni a kérdést.

„A közelmúltban ismét előtérbe került az internetes kalózkodás elleni fellépés, az internetes tartalmak, letöltések nemzetközi jogi szabályozásának kérdése. Ön szerint szükség van-e ilyen nemzetközi jogi szabályozásra?” – egészen pontosan így szólt az a kérdés, amelyre egy, az internetezőkre reprezentatív kutatásban 46 százalék igennel válaszolt.

Ha valaki valamiféle homogén, erősen liberális közegként gondol az internetezőkre, akkor ez az eredmény valóban megdöbbentő, sőt már-már elfogadhatatlan. Tudomásul kell azonban venni, hogy a penetráció – egyébként örömteli – növekedésével az internetes társadalom egyre inkább hasonlít a lakossághoz: összetételében, és így szokásaiban, véleményében is egyre heterogénebb. A tíz évvel ezelőtti, főleg huszonéves, nagyvárosi, az újdonságokra erősen nyitott, liberális értékrendű közegben folyamatosan megjelentek és erősödtek a konzervatívabb értékek is.
 
Ez a megosztottság remekül tetten érhető a szabályozásra vonatkozó kérdésben. Elsősorban a huszonéves férfiak utasítják el: ennek, a letöltésekben leginkább jeleskedő szegmensnek mindössze egynegyede ért egyet a szabályozással, közel kétharmada viszont nem kér belőle. A másik végponton az ötven feletti hölgyek állnak: háromnegyedük támogatja a szabályozást és mindössze 7 százalékuk van ellene.
 
Azoknak, akik elkeseredtek a kutatás eredményén, szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az online világ legfontosabb értékeit (mint amilyen az információ szabadsága) szinte kivétel nélkül minden internetező osztja. A kutatás csupán arra világított rá, hogy bizony a netpolgárok között is szép számmal akadnak, akik egyes, őket személyesen nem érintő kérdésekben el tudnak fogadni valamiféle szabályozást az internet – sok tekintetben „veszélyesen szabad” – világában. És persze internetes közegben is egyre inkább igaz a tétel, miszerint a hangos tiltakozás nem feltétlenül jelent többségi elutasítást.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://onlime.blog.hu/api/trackback/id/tr434290971

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása