A hazai internetezők 46 százaléka szerint szükség van, az internetes tartalmak, illetve letöltések nemzetközi jogi szabályozására. Ez az eredmény jött ki abból a mini felmérésből, amelyet a Netidők kérésére végeztünk, és amelynek eredményeiről posztot is írtam a műsor blogján – ahonnan aztán az MTI is átvette a hírt, így az számos helyen megjelent.
A kutatás apropóját az adta, hogy január végén az EU tagállamai (köztük Magyarország is) aláírták a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást, közkeletű nevén az ACTA-t – bár azt fontos leszögezni, hogy az 1000 fős, a hazai netezőkre reprezentatív felmérésben nem az ACTA fogadtatását, hanem általában véve a világháló valamilyen szabályozásának szükségességét vizsgáltuk.
Amikor először szembesültem az eredményekkel, bevallom, kissé meglepődtem: magasnak találtam ugyanis a 46 százalékot, hiszen ez azt jelenti, hogy a hazai internetes társadalom közel fele egyetért a korlátozással. Ráadásul csak minden harmadik netpolgár utasítja el markánsan a szabályozást, több mint 20 százalék ugyanis nem tud – vagy nem akar – véleményt nyilvánítani a kérdésről. Az eredmény persze nem csak engem lepett meg – mások is hangot adtak meglepetésüknek, vagy épp csalódottságuknak.
Érdekes továbbá – és erre a cikkben is felhívtuk a figyelmet –, hogy miközben a szabályozás tekintetében erősen megosztottak az internetezők, addig a szabályozás ellen gyakran hangoztatott érvekkel a nagy többség egyetért. Tízből kilencen gondolják úgy, hogy az információ szabadsága mindennél fontosabb, négyből hárman pedig inkább azon a véleményen vannak, hogy az internetes letöltéseket törvényi szabályozással sem lehet korlátozni – ami látszólag ellentmond a fenti 46 százalékos eredménynek.
Mindez indokolttá teszi, hogy ezen a blogon is megvizsgáljam kissé a kérdést.
Köztudott – Tversky és Kahneman elhíresült kísérletei óta pedig bizonyított is –, hogy a kérdésfeltevés módja hatással lehet a válaszok kimenetelére, és minél összetettebb, minél kevésbé megfogható egy kérdés, annál jelentősebb lehet ez a torzító hatás. Az internet szabályozásának kérdése egyrészt több oldalról is megközelíthető, másrészt mikéntje és következményei egy átlagos földi (internetes) halandó számára nem biztos, hogy teljesen átlátható. Így valószínűleg a kérdést megfogalmazhattuk volna úgy is, hogy 46 százaléknál alacsonyabb legyen az egyetértők aránya, miként egy erőteljesebb, a szabályozás-pártiak érvrendszerére épülő megfogalmazással akár még magasabb támogatói arányt is mérhettünk volna.
„A közelmúltban ismét előtérbe került az internetes kalózkodás elleni fellépés, az internetes tartalmak, letöltések nemzetközi jogi szabályozásának kérdése. Ön szerint szükség van-e ilyen nemzetközi jogi szabályozásra?” – egészen pontosan így szólt az a kérdés, amelyre egy, az internetezőkre reprezentatív kutatásban 46 százalék igennel válaszolt.
Ha valaki valamiféle homogén, erősen liberális közegként gondol az internetezőkre, akkor ez az eredmény valóban megdöbbentő, sőt már-már elfogadhatatlan. Tudomásul kell azonban venni, hogy a penetráció – egyébként örömteli – növekedésével az internetes társadalom egyre inkább hasonlít a lakossághoz: összetételében, és így szokásaiban, véleményében is egyre heterogénebb. A tíz évvel ezelőtti, főleg huszonéves, nagyvárosi, az újdonságokra erősen nyitott, liberális értékrendű közegben folyamatosan megjelentek és erősödtek a konzervatívabb értékek is.