HTML

Kurucz Imre

piackutatási és marketing tanácsadó, az NRC kutatási igazgatója

Helyesírás - helyes értelmezés

2012.09.04. 13:59 kurucz

angol-helyesiras-minek-az.jpgA szokásosnál lényegesen több kommentet generált a Netidők blogon egy, az internetezők helyesírásával foglalkozó poszt, amelyet történetesen én jegyeztem, és amely az NRC friss kutatásának eredményeit mutatta be.

A kommentek jelentős része a témát feszegette, gondolta tovább, néhány hozzászólás ugyanakkor magát a kutatást illette kritikával, sőt megkérdőjelezte annak eredményeit – aminek az oka általában az volt, hogy a kommentelő saját tapasztalatai eltérnek attól, amit a reprezentatív felmérés adatai mutatnak (hogy tudniilik az internetezők számára fontos a helyesírás, és a többség ügyel is arra, hogy helyesen írjon).

A kritika persze mindig hasznos, ez esetben azonban arra is rávilágít, hogy egy ilyen típusú kutatás hordoz magában veszélyeket – egyrészt a téma jellege, másrészt az eredmények félreértelmezésének lehetősége miatt.

Saját tapasztalatra támaszkodni mindig veszélyes, amikor egy, a teljes alapsokaságot reprezentáló kutatás eredményeit akarjuk megítélni, hiszen jellemzően a valóság egy kicsiny szeletét látjuk, ráadásul azt is egy speciális szemüvegen keresztül. Ebben az esetben sokan az alapján minősítik az internetezők helyesírását, hogy ők maguk mit látnak, tapasztalnak a weben, mondjuk a különböző fórumokban, illetve közösségi oldalakon. Márpedig egyértelmű, hogy akármilyen sokat és akármilyen széles palettán internetezik is valaki, nincs módja arra, hogy általános képet alkosson a teljes magyar internetes populáció szokásairól; nem beszélve arról, hogy a helyesírási hibák sokkal mélyebb nyomot hagynak az olvasóban tényleges jelentőségükhöz és szövegbeli arányukhoz képest (míg a helyesen írt szöveget észre sem vesszük, hiszen az a természetes).

Nem vitás persze, hogy a helyesírás valóban egy olyan téma, amely esetében a válaszadók hajlamosak szebbnek, jobbnak beállítani magukat a valóságnál. E mellett az írás szubjektív megítélése ugyancsak torzító hatást rejt magában: lehet, hogy valaki egyáltalán nem ír helyesen, de meg van róla győződve, hogy jó ezen téren, és zavarja őt minden helyesírási hiba – csak épp ő maga is elkövet ilyeneket rendszeresen, ráadásul másokét se veszi észre.

És ami a legfontosabb: ez a kutatás nem azt vizsgálta, mennyire írnak helyesen a magyar internetezők, hanem azt, hogy mi a viszonyuk a helyesíráshoz – és ez a két dolog nagyon különbözik egymástól. Nem objektív helyzetképet készítettünk a webes szövegek minőségéről, hanem egy szubjektív tükröt tartottunk az internethasználók elé, és arra voltunk kíváncsiak, ők hogyan látják magukat.

És hogy melyek a kutatás legfontosabb megállapításai? Íme, az én – szubjektív – listám:

- Az internetes tartalmak esetében általában toleránsabbak vagyunk a helyesírás tekintetében, mint a nyomtatásban megjelenő szövegek esetén.

- Legkevésbé a felhasználói tartalmak – blogposztok, kommentek, közösségi média – olvasásakor tartjuk zavarónak az elütéseket, helyesírási hibákat, de az internetes hírportálokkal, magazinokkal is elnézőbbek vagyunk, mint a nyomtatott sajtóval.

- Az interneten leginkább a vállalati honlapokkal kapcsolatban várjuk el a tökéletességet – egy, a cég egyfajta kirakatának tekinthető oldalon ugyanannyira zavarnak minket a hibák, mint például egy könyvben.

- Bár az online média egyik legnagyobb előnye a gyorsaság és a frissesség, a többség nem ért egyet azzal, hogy egy hír esetében fontosabb, hogy minél előbb megjelenjen, mint az, hogy tökéletesen legyen megírva – egy friss hír esetén is fontos tehát, hogy igényesen, hibáktól mentesen kerüljön fel a webre.

- A sok elütés és helyesírási, nyelvhelyességi hiba nem csak az olvasás élvezetét, hanem a szöveg hitelességét is ronthatja – és a sorozatos bakik akár a látogatók elvesztésével is járhatnak az igénytelenséget, nemtörődömséget sugalló honlapok számára.

Szólj hozzá!

Címkék: Címkék

A bejegyzés trackback címe:

http://onlime.blog.hu/api/trackback/id/tr94754433

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.