HTML

Kurucz Imre

piackutatási és marketing tanácsadó, az NRC kutatási igazgatója

Megint becsültünk: Négypárti parlament, kétharmad nélkül

2014.04.06. 03:11 kurucz

Bár az NRC nem foglalkozik politikai közvéleménykutatással – és nem is vagyunk ennek a területnek a szakértői –, innovatív, kísérletező kutatócégként nem hagyhatunk ki egy olyan lehetőséget, amilyet egy országgyűlési választás kínál. Kevés hasonló alkalom adódik ugyanis a kutatóknak arra, hogy gyors és egyértelmű visszajelzést kapjanak módszertanuk megbízhatóságáról, elemzési és becslési képességükről.

Mi négy évvel ezelőtt publikáltunk először választási előrejelzést, ugyanezen a blogon. Egy online-telefonos hibrid megkérdezést teszteltünk, és magunk is kíváncsian vártuk az eredményt. Bevallom, kissé félve írtam meg akkor az előrejelzésünket, ugyanis a becsléseink több ponton eltértek a többi kutatóintézet által publikált adatoktól. A „vizsgán” azonban kitűnő eredménnyel mentünk át: az első forduló listás szavazatmegoszlásai szinte hajszálpontosan megegyeztek azzal, mint amit két nappal korábban kiposztoltam.

Holnap ismét választunk, és mi ezúttal is előrukkolunk egy előrejelzéssel. Az érzéseim hasonlóak a 2010-eshez: az általunk kihozott százalékok némileg eltérnek attól, mint amit az elmúlt napokban közzétett közvéleménykutatásokban láthattunk.

Természetesen a mi méréseink is egyértelmű Fidesz-győzelmet mutatnak, ugyanakkor a kormánypárt fölénye korántsem akkora, mint más előrejelzésekben. Szerintünk valahol 40% körül lesz a listás eredményük – lehet, hogy valamivel felette, de az is elképzelhető, hogy valamivel alatta. A mi mérésünk a baloldali összefogás és a Jobbik között is sokkal szorosabb versenyt mutat – azt, hogy melyikük fut be a második helyre, nehéz megjósolni, de nem kizárt, hogy a nemzeti radikálisok megelőzik a Mesterházy Attila nevével fémjelzett közös listát.

És akkor itt van az LMP. Büszke vagyok arra, hogy 2010 tavaszán ezen a blogon jelent meg először olyan elemzés, amely kutatási adatok alapján valószínűsítette az LMP parlamentbe jutását. Mi most is biztosak vagyunk benne, hogy megugorják az 5 százalékos küszöböt, sőt nem lennénk meglepve, ha sikerülne elérniük négy évvel ezelőtti 7,5 százalékos eredményüket.

Mindent egybevetve íme az NRC becslése a listás szavazatmegoszlásra. Bár kényelmesebb – és talán helyesebb is – lenne intervallumokat megadni, ha már kísérletezünk, akkor legyünk konkrétak. Íme:

Fidesz-KDNP 40%
MSZP-Együtt-DK-PM-Liberálisok 24%
Jobbik 24%
LMP 7%
egyéb párt 5%

Bár a listán elért eredmény a parlamenti helyek kevesebb mint feléről dönt, azért a fenti arányokból nyilván következtethetünk a parlamenti patkó kinézetére is. Ha bejönnek az általunk becsült százalékok, akkor bár a Fidesznek bőven meglesz az önálló kormányalakításhoz szükséges abszolút többsége, de a kétharmada ezúttal nem lesz meg. Viszont bármelyik másik bejutott párttal (igen, talán még az LMP-vel is) összeállva képes lehet kétharmadot igénylő döntéseket hozni.

Sokszor, sok helyen leírták, elmondták már, hogy a választási eredmény előrejelzése meglehetősen nehéz műfaj. Már önmagában a választási részvételt is nehéz megbecsülni, hiszen ezt számos olyan tényező is befolyásolja, amelyek hatását nehéz kikalkulálni, azokat a hatásokat pedig különösen nehéz modellezni, amelyek közvetlenül a választás előtt (vagy akár a választás napján) érik a választókat. Márpedig a részvétel nagysága egyáltalán nem mellékes az eredmény szempontjából: mi is úgy látjuk, hogy a magasabb részvétel a kormányváltó erőknek – legyenek azok bármilyen oldalon – kedveznek, míg ha kevesebben járulnak az urnákhoz, az a Fidesz szavazatarányát növelheti. Kutatásunkban a megkérdezettek 68 százaléka állította, hogy biztosan elmegy szavazni – mindent egybevetve mi 63-64 százalékosra becsüljük a részvételt, de az szinte biztosnak tűnik, hogy eléri majd a 60 százalékot.

Az előrejelzést jelentősen megnehezítő tényező továbbá a bizonytalanok és különösen a rejtőzködő szavazók magas aránya. A válaszmegtagadást ez esetben a személytelenebb online adatfelvétel sem csökkenti lényegesen. Még a magukat biztos szavazónak tekintők körében is 30 százalék körüli volt azok aránya, akik eltitkolták preferenciájukat, további 10 százalék pedig még nem döntötte el, kire voksol majd. E 40 százaléknyi szavazó pártpreferenciájának feltárására persze megvannak a különböző eljárások – mi is alkalmaztunk ilyeneket –, ám tökéletes és százszázalékos hatékonysággal működő módszer nyilvánvalóan nincsen.

Egy szó mint száz, a választás kimenetelének előrejelzésére nincs tuti eljárás – a tévedés lehetősége mindig benne van a pakliban (emlékezzünk csak a 2002-es voksolás végeredményére, ami ellentmondott minden előzetes prognózisnak). Az viszont biztos, hogy ahogy 2010-ben, úgy idén is az NRC az egyetlen olyan kutatócég, amely online megkérdezést alkalmazott a választási becslés elkészítéséhez. Természetesen az online kérdezést ezúttal is kiegészítettük telefonos interjúkkal, hogy az interneten elérhetetlen szegmenseket – tipikusan az alapfokú végzettséggel rendelkező 50-69 éveseket, valamint a 70 évnél idősebbeket – is be tudjuk vonni a felmérésbe. A vizsgálatot kiegészítettük a szavazásra jogosult határon túli magyarok megkérdezésével is, így ennek az 1-2 százaléknyi listás szavazatnak a sorsáról is képet alkothattunk. Ennek a körnek a feltérképezésére egyébként az online kérdezés kifejezetten gyors és költséghatékony megoldást nyújtott.

Azt pedig, hogy mire jutottunk, fentebb már elárultam. Hamarosan kiderül, gratulálhatunk-e magunknak.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://onlime.blog.hu/api/trackback/id/tr145957307

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.