HTML

Kurucz Imre

piackutatási és marketing tanácsadó, az NRC kutatási igazgatója

Karácsonyi toplisták

2011.12.24. 13:00 kurucz

A Karácsonnyal kapcsolatos felmérések  - mint amilyen a Cofidis és az NRC közös kutatása is volt – leginkább az ajándékvásárlásra, az ajándékra elköltött összegre koncentrálnak.

Pedig vannak itt más érdekes kérdések is. Mondjuk az, hogy melyek a legnépszerűbb karácsonyi ételek? Vagy mi a TOP3 karácsonyi dal? És úgy általában mit is jelent számunkra a Karácsony?

Ezt is felmértük a napokban – egy 1000 fős, a 18-49 évesekre reprezentatív mintán.

Szólj hozzá!

Érthetetlen (?) különbség - avagy akkor most hányan is használnak okostelefont

2011.12.13. 15:17 kurucz

Közel három jelent meg egy hír, amely szerint jelenleg 2,4 millió okostelefont használnak Magyarországon. Az adat a T-Mobile és a GKIeNet közös kutatásából származik, és többen is felhívták rá a figyelmem, mondván ez a 2,4 milliós szám lényegesen magasabb annál, mint amit más hazai kutatások mértek.

Az NRC szeptemberi kutatása szerint például jelenleg az internetezők körében 30 százalékos az okostelefon-penetráció, vagyis közel 1millióan – pontosabban 945 ezren – használnak ilyen készüléket. Ezt az adatot ismertettem az Internet Hungaryn tartott előadásomban, és ez szerepel a Netidők blogján megjelent írásomban is. De már annak a posztnak a bevezetőjében is utaltam arra, hogy okostelefon-témában bizony igencsak ellentmondásos adatok látnak napvilágot.

Szólj hozzá!

Veszélyes? Veszélytelen?

2011.10.24. 14:28 kurucz

Az  anyák 39 százaléka tartja veszélyesnek az internetet a gyermekek számára – ennyien adnak 4-es vagy 5-ös értéket egy ötfokú skálán, amelyen ha az átlagot nézzük, akkor azt mondhatjuk: a veszély foka 2,71.

Ezt az adatot még  szeptember 27-én ismertettem Balatonalmádiban a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által szervezett médiakonferencián. Kutatásunkban 250 olyan nőt kérdeztünk meg, akinek van 6 évnél idősebb, de 12 évnél fiatalabb, iskolás, internetező gyermeke, és aki maga is rendszeresen használja a világhálót. A megkérdezettek tehát ismerik és használják az internetet, ennek ellenére – vagy talán éppen ezért? – többségükben nem érzik igazán veszélyesnek gyermekük számára. Legalábbis általában véve – hiszen ha egyes konkrét veszélyforrásokra bontottuk le a kérdést, akkor már szinte minden édesanya fejében megszólalt a vészjelző.
 

Szólj hozzá!

Mesterséges intelligenciával a SPAM-frász ellen?

2011.10.07. 14:22 kurucz

Marcus Ranum szerint a kéretlen e-mailek egyre nagyobb problémát jelentenek majd a jövőben, sőt a SPAM, illetve AntiSPAM technológiák folyamatos harca komoly szerepet kap majd a mesterséges intelligencia fejlődésében. 

Én a tegnapi napon pontosan 57 levelet kaptam a postafiókomba, és bár ezek egy része hírlevél vagy reklámlevél volt, mindössze kettő esett a SPAM kategóriába. Persze ez a kettő is lehet sok, pláne ha külön védelem gondoskodik a levélszemét kiszűréséről.
Mindenesetre az NRC kutatási eredményei azt mutatják, hogy az átlag internetezőnek bizony tudnak kellemetlenséget okozni a SPAM-ek, és nem csak azért, mert eláraszthatják a postafiókot.
 

1 komment

Mi lesz 100 év múlva?

2011.10.03. 16:40 kurucz

Szeptember 27-28-án a Cinema City Arénában rendezték meg az hetedik ITBN-t, amelynek nyitányaként a részvevők egy üzenetet hallgathattak meg a jövőből, egész pontosan 2111-ből. Az üzenetet Marcus J. Ranum, neves amerikai biztonsági szakember készítette, természetesen az alapján, amit ő ma, 2011-ben gondol a következő 100 év alakulásáról az informatika és az informatikai biztonság szempontjából. 

Az üzenet lejátszását követően egy félórás kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelynek én magam is résztvevője voltam, és Galántai Zoltán jövőkutató, valamint Kovács Toochi Mihály scifi-író társaságában reflektálhattam az elhangzottakra, a rendezvény főszervezője, Keleti Arthur moderálása mellett.

Szólj hozzá!

Mi a torz?

2011.09.13. 14:11 kurucz

Pár napja ismét elhangzott a mondat, amitől kiráz a hideg: „Az online adatfelvétel torzít.”

Pedig alapvetően nincs ezzel az állítással semmi baj, hiszen ebben a formában, egyszerű mondatként kétségkívül igaz. Ám az, aki kijelenti, többnyire úgy érti, hogy „az online adatfelvétel torzít, ellentétben az offline (személyes, telefonos) adatfelvételekkel, amelyek viszont a torzítatlan valóságot mutatják”. Ebben a formában viszont a mondat már tökéletesen fals.

Szólj hozzá!

Mennyit hagyunk a kosárban?

2011.08.17. 13:36 kurucz

Még augusztus 6-án írtam a Netidők blogján arról, hogy mennyire jellemző a magyar internetes vásárlókra az, hogy miután belepakolták a kiválasztott termékeket virtuális kosarukba, vásárlás nélkül otthagyják a webáruházat, és vajon milyen okok húzódnak meg a kosarak elhagyása mögött.

Az ötletet egy infografika adta, amely ugyanezt a témát mutatta be az USA online vásárlói körében. Kíváncsi voltam, nálunk mi a helyzet, így „felültettem” néhány kérdést a netezőkre reprezentatív havi omnibuszunkra, és pár nap múlva már meg is volt az eredmény.

Szólj hozzá!

Boldogság és siker

2011.07.29. 12:42 kurucz

Múlt héten ünnepeltem a 36. születésnapom. Az ilyen kerek négyzetes évfordulóknál mindig felszínre kerül az emberben a siker és a boldogság témaköre. De én piackutatóként persze így teszem fel magamnak a kérdést: Százas skálán mennyire érzem magam boldognak? És mennyire sikeresnek? Na és mi alapján gondolom/érzem így?

Immár 3 éve oktatok a MÜTF-ön piackutatást – egész pontosan kérdőívszerkesztést, SPSS-alapokat, na meg többváltozós elemzéseket – és az előző félévben a korreláció- és regressziószámítást egy olyan példán mutattam be a „nebulóknak”, amely éppen azt próbálta feltárni, vajon milyen tényezők befolyásolják azt, hogy az emberek mennyire érzik magukat boldognak vagy sikeresnek.

Szólj hozzá!

Honlaplátogatási statisztikák: almát a körtével

2011.07.08. 10:14 kurucz

A honlaplátogatással kapcsolatos statisztikák főbb mutatószámait mindenki – na jó, szinte mindenki – ismeri. Azt, hogy mit jelent az oldalletöltés, vagy hogy mi a különbség a látogatás és az egyedi látogatók száma között, nem nagyon kell magyarázni.

Van viszont két olyan mutató, amelyeket szerintem sokan – akár rutinos médiatervezők is – összekevernek. Vagy talán pontosabb úgy fogalmazni, hogy azonosként kezelnek, miközben nem ugyanazt jelentik.

Szólj hozzá!

Kis magyar lájkológia: 2+1 tanulság

2011.06.20. 15:23 kurucz

Szeretném felhívni a figyelmetek Kis magyar lájkológia című szösszenetemre, amely a Netidők blogján jelent meg. Ma este pedig a műsorban is beszélni fogok a témáról – este 11-től az MR2-n.

A puszta tényeken kívül számomra két fontos és egy érdekes tanulsága volt az NRC minikutatásának.

Szólj hozzá!

Oktatni a válaszadót

2011.06.08. 12:13 kurucz

Sokszor, sok helyen elhangzott már, hogy az online DM-adatbázisokon végzett piackutatások egyik veszélye az, hogy ezekkel a címlistákkal olyan internetezőket érünk el, akik ugyanezen e-mail címükkel rendszeresen célpontjai különböző marketingkampányoknak, így az átlagosnál lényegesen tájékozottabbak lehetnek, és esetükben például egy márkaismeret-vizsgálat komoly torzításokkal számolhat.

Az online kutatási paneleken éppen ezért tilos bármilyen eDM-tevékenységet folytatni – és egy, az adatok megbízhatóságát szem előtt tartó kutatócég természetesen nem is vállal ilyesmit. Csakhogy miközben a válaszadók direkt befolyásolását mindenki elutasítja, a paneltagok kevésbé egyértelmű – és tulajdonképpen jószándékú – edukálása mégis előfordul, holott ez ugyanolyan torzító és ezért káros hatással járhat, mint a reklámüzenetek közvetítése.

Szólj hozzá!

Miért nem veszünk tejet a neten?

2011.05.27. 14:30 kurucz

Megint sor került a Netidők kettősfogatra, csak ezúttal fordított sorrendben: először a rádióműsorban beszéltem a kutatási eredményeinkről, a poszt pedig csak néhány nappal később jelent meg az asztaltársaság blogján.

A téma ezúttal a magyarországi online élelmiszervásárlás volt – ami valójában egy nemlétező dolog. A felnőtt internetezőknek ugyanis mindössze 3 százaléka rendelt már legalább egyszer életében valamilyen hideg élelmiszert az interneten keresztül, az utóbbi egy évben vásárlók aránya pedig alig haladja meg az 1 százalékot. Ez kevesebb mint 40 ezer embert jelent, ami különösen annak tükrében nagyon alacsony szám, hogy amúgy meghaladja a 2,5 milliót azoknak a száma, akik kipróbálták már az online vásárlást, melegételt (pizzát, ebédet, ebédre pizzát stb.) pedig 450 ezer felnőtt rendelt a neten az elmúlt 12 hónapban.

Szólj hozzá!

Egy letűnt kor szűrői

2011.05.11. 16:34 kurucz

Miközben sorra jelennek meg a publikációk az „új piackutatásról”: a bővülő módszertanról és a szemléletmód változásáról, addig bizonyos dolgokban kifejezetten maradi gondolkodás jellemzi a szakmát. A múltban berögzült – és 2011-ben már teljesen értelmetlen – rutinok alkalmazásának szép példái a kvantitatív kérdőívekben egyfajta iparági sztenderdként előforduló szűrőkérdések.

A kérdőív elején található szűrőkérdések feladata az, hogy kirostálják azokat a megkérdezetteket, akik ilyen-olyan okból kifolyólag nem felelnek meg a kutatás kritériumainak, és csak azokat engedje tovább a kérdőív érdemi részére, akik valóban a vizsgálat célcsoportjába tartoznak.
A szűrőkérdések között ugyanakkor rendszerint szerepel néhány olyan, amelyek azokat a megkérdezetteket szórják ki, akiket úgymond szakmai szempontból nem szabad megkérdezni. Nem vitatom, hogy ezek a szűrőkérdések a múltban fontos szerepet töltöttek be, az internet és a webkettő, na meg az online kutatás korában azonban már tényleg csak a megszokás írja őket a kérdőívekbe.

Szólj hozzá!

A webegyestől az online véleményvezérig

2011.04.22. 10:00 kurucz

Tegnap délután előadást tartottam az SPSS-konferencián. Egy olyan szegmentációt mutattam be, amelyet az internetezők körében végeztünk el (természetesen SPSS segítségével), és amelyet eddig még sehol nem publikáltunk.

A netpolgárokat társas kapcsolataik jellege és az ismerőseik véleményére, preferenciáira, döntéseire gyakorolt befolyásuk alapján soroltuk szegmensekbe.
Az elemzést a VMR kutatás 2010 második féléves adatbázisán végeztük el, célcsoportnak ezúttal a naponta internetező 18-69 éveseket tekintettük. E célcsoport közel 6000 fős almintát alkot a VMR adatbázisában, és ez az elemszám alkalmas arra, hogy akár kisebb szegmenseket is elkülönítsünk, és elemezni tudjunk.
Offline társasági életük milyensége, a másokra gyakorolt befolyás, valamit a közösségi oldalak és egyéb webkettes szolgáltatások igénybevétele alapján végül hét, jól jellemezhető csoportot különítettünk el.

1 komment

Egy nyelvet beszélni

2011.04.18. 18:16 kurucz

Egy poszt erejéig még visszatérnék a közösségi vásárlással kapcsolatos kutatásunkra, de ezúttal nem az eredményekről írok (arról már olvashattatok itt és ott), hanem egy módszertani problémára hívnám fel a figyelmet.

A felmérésben a megkérdezettek egyötöde az állította, hogy nincs tisztában a közösségi vásárlás jelentésével, sőt 3 százalékuk még csak nem is hallotta ezt a fogalmat, továbbhaladva a kérdőívben azonban válaszaikból kiderült, hogy vásároltak már valamelyik közösségi vásárló oldalon.
Mások ezzel szemben azt válaszolták, hogy kipróbálták a közösségi vásárlást, ám a vásárlás részleteiből – a használt weboldalból, a megrendelés formájából – egyértelművé vált, hogy valójában nem ezzel a módszerrel tettek szert az adott termékre vagy szolgáltatásra. Utóbbiak a minta mintegy 2 százalékát tették ki.
Hazudtak volna ezek a válaszadók?

Szólj hozzá!

Közösségi vásárlás: ki húzhat belőle hasznot?

2011.04.12. 14:11 kurucz

Nagyjából fél évvel ezelőtt jöttek létre Magyarországon az első, közösségi vásárlásra szakosodott weboldalak, és azóta már tucatnyi ilyen honlap kínálja a csoportos kedvezményeket. Maga a téma is egyre népszerűbb: mind több cikk, előadás, fórum foglalkozik vele, így hát az NRC is elvégzett egy felmérést, amelynek középpontjában a közösségi vásárlás állt.

A kutatás eredményeit elsőként a Netidők blogján tettem közzé (a poszt szombaton jelent meg), tegnap este pedig a rádióműsor asztaltársaságának tagjaként is beszélhettem a témáról.
A beszélgetés során is felmerült – de Konrád is feszegette a kérdést –, hogy tulajdonképpen ki húz hasznot a közösségi vásárlásból? Élvezheti előnyeit a vásárló, aki akár 50-60 százalékos kedvezményekkel juthat éttermi vacsorákhoz, szabadidős programokhoz vagy épp valamilyen szépségápolási szolgáltatáshoz – de húzhat belőle hasznot az eladó (a szolgáltató) is, aki az akcióval keresletet generálhat, és olyanokkal ismertetheti meg szolgáltatását, akik az akció nélkül talán sosem próbálták volna ki, így azonban elégedett vendégként, ügyfélként később kedvezmény híján is visszatérnek.
Nézzük először a fogyasztó oldalát.

Szólj hozzá!

Ahol az előny megsokszorozódik

2011.04.07. 11:36 kurucz

A Research World márciusi számában Earl L. Taylor az MSI-tól röviden ismertet egy vizsgálatot, amely során egy, a Twitterhez hasonló koreai mikroblog 260 olyan felhasználóját figyelték meg, akik PC-ről és mobiltelefonról egyaránt használták a szolgáltatást.

A megfigyelés – egyebek mellett – arra irányult, hogy a felhasználók ráklikkeltek-e az egyes posztora, és ezt mennyire befolyásolta az, hogy az adott bejegyzés hányadik helyen szerepelt a júzer által látott listában.
Az eredmény igen tanulságos. A kutatók azt találták, hogy ha egy poszt egy hellyel előrébb került a listában, az átlagosan 26 százalékkal növelte a kattintás valószínűségét akkor, ha a netező PC-n olvasta a blogot, és 36 százalékkal akkor, ha mobiltelefonon böngészett. Vagyis mobiltelefonon történő internetezés esetén a listában elfoglalt pozíció mérhetően nagyobb szerepet játszott.
A jelenség a mobiltelefon kisebb kijelzőjével magyarázható. A képernyőn történő görgetés vagy különösen az új oldalak megnyitása egyfajta „kognitív erőfeszítést” igényel a felhasználótól, és minél többször van ilyesmire szükség, annál magasabb a keresés „költsége”. Egy találati lista 30. helyezettje esetében ez a keresési költség lényegesen magasabb egy kisméretű mobilkijelzőn, mint egy 20 colos monitoron, és ezzel párhuzamosan a lista élén álló előnye is sokkal nagyobb.
A keresők találati listájában (vagy egyéb listákban) elért helyezés eddig is kiemelt fontossággal bírt, és úgy tűnik, azzal, hogy a mobileszközök egyre nagyobb szerepet töltenek be az internethasználatban, a jó helyezés még inkább versenyelőnnyé válik.
Ha ehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy a mobiltelefonon történő internetezésben relatíve nagyobb szerep jut a gyors és sürgős információszerzésnek (például egy termékkel kapcsolatban), akkor könnyen belátható, hogy a webes megjelenések optimalizálásakor egyre inkább figyelembe kell venni a kis kijelzőből adódó sajátosságokat.

Szólj hozzá!

Mobilkörkép - Infografika az NRC-től

2011.04.04. 15:15 kurucz

Az intelligenciában az az érdekes, hogy bár nem nagyon tudjuk megmagyarázni, mit is értünk alatta, mégis meglehetősen egységesen ítéljük meg. Ha például egy közösség tagjait megkérjük, hogy értékeljék társaikat, ki mennyire intelligens, az értékelésekben nagyfokú egyetértést tapasztalunk majd, a kérdésre azonban, hogy mi alapján ítéltek valakit intelligensnek, már nagyon különböző – vagy épp semmitmondó – válaszokat kapunk.

Az egységes megítélés miatt lehet mérni olyan jól az intelligenciát, ellentétben mondjuk a kreativitással, amelynél épp fordított a helyzet: az emberek többnyire ugyanazon jellemzők alapján ítélik meg, az eredmények mégis hatalmas szórást mutatnak.
A mobiltelefonok intelligenciájával kicsit hasonló a helyzet, mint az emberekével. A többség ismeri az okostelefon fogalmát, sőt a paraméterek ismeretében akár el is tudja dönteni, hogy egy adott készülék ebbe a kategóriába sorolható-e vagy sem, ám az okostelefon definícióját illetően már igen nagy a bizonytalanság és az egyet nem értés.
Pedig az okostelefonok egyre inkább kezdenek mindennapjaink részévé válni. Az NRC legfrissebb adatai szerint a 18-49 éves lakosság 18 százaléka rendelkezik ilyen készülékkel, további 10 százalék pedig valószínűnek tartja, hogy három hónapon belül vásárol okostelefont.
És hogy milyen funkciókat várnak el a magyarok egy mobiltelefontól, vagy melyik a legelterjedtebb operációs rendszer? Az alábbi infografika – amelyet Tihanyi Anikó, az NRC kutatási igazgatója és a telekommunikációs kutatások szakértője készített – egyfajta aktuális mobilkörképként összefoglalja a kutatás legérdekesebb eredményeit. Böngésszétek és terjesszétek. Ha pedig további vagy részletesebb adatokra van szükségetek, keressetek minket.

Nagyobb mérethez klikk a képre!
 

 

 

 

 

 

 

 

 


Szólj hozzá!

A piackutató felelőssége

2011.03.20. 22:15 kurucz

A hosszúhétvégén együtt borozgattam egy profi szakáccsal, aki váltig állította, hogy ha egy vendég – az amúgy számos ínyencfalatot tartalmazó étlapról – rutinszerűen rántott sajtot választ, akkor bizony az a helyes, ha a pincér ezt nem hagyja szótlanul, és megpróbálja valamilyen módon a helyes irányba terelni.

Ez a kijelentés még vitát generált az asztaltársaságban, azzal azonban mindenki egyetértett, hogy ha a vendég a füstölt csülökhöz őszibaracklevet rendel, akkor a pincérnek valóban közbe kell lépnie. Merthogy a vendég nem feltétlenül tudja, hogy mi a jó neki, és ha rossz választásának következtében negatív élményeket szerez, akkor az bizony visszaüt a vendéglátóra.
Nem vagyok a téma szakértője, de számomra kifejezetten szimpatikus ez a hozzáállás. Rám rendkívül jó benyomást tesz az a pincér, akik nem csak akkor ad tanácsot, ha kérdezem, hanem javaslataival finoman irányít akkor is, ha úgy érzem, egyedül is boldogulnék. Lehet, hogy csak szerencsém volt, de eddig még sosem csalódtam az ilyen kéretlen tanácsokban – és kedvenc helyeimen már természetes, hogy megkérdezem az ismerősként üdvözölt pincérek véleményét.
Mindezt csak azért írtam le, mert azt gondolom, a fenti gondolatmenet alkalmazható a piackutatásra is. A piackutatónak ugyancsak kötelessége irányítani az ügyfelet az „étlapon”: megmutatni neki a legjobb, leghatékonyabb módszertant a felmerülő kérdések megválaszolására. Ha pedig az ügyfél olyan irányba indulna, ami nem vezetne eredményre, netán tévútra vinne, akkor kutyakötelessége eltéríteni a klienst eredeti elképzelésétől, bármilyen makacsul ragaszkodik is hozzá.
Kétségkívül ez utóbbi a nehezebb feladat. Tanácsot adni a tanácstalannak „csupán” némi kreativitást igényel, de átfordítani egy, az elképzeléséhez ragaszkodó ügyfél gondolkodását úgy, hogy ő mindezt ne érezze erőszakosságnak vagy kioktatásnak, komoly meggyőző és diplomáciai érzéket is feltételez.
Ha azonban egy kutató felelősséget érez a projekt iránt, ha valóban az motiválja, hogy munkájával támogatást nyújtson az ügyfélnek, akkor nem kétséges, hogy adott esetben fel kell vállalnia a kényelmetlenebb utat; amely rövid távon akár konfliktust is szülhet, hosszabb távon azonban a legjobb módja a bizalom és a tanácsadói kép kiépítésének.

1 komment

Futottak még?

2011.03.07. 12:31 kurucz

A kerek születésnapok mindig emlékezetesek, de egyben marketingszempontból fájdalmasak is. 30 évesen többé nem tartozol a 18-29 éves célcsoportba, a negyvenedik születésnapodon búcsút mondhatsz a 18-39-nek – a legmegrázóbb mégis az ötödik iksz betöltése: ekkor kereskedelmileg gyakorlatilag meghalsz; kilépve a „hirdetők számára fontos” 18-49 éves korosztályból, a futottak még kategóriát alkotó ötvenpluszosok táborát erősíted.

1 komment

Új iroda, új lendület

2011.02.28. 16:37 kurucz

„Cégünk új irodába költözött.” Ez a mondat általában új korszakot nyit a vállalatok életében. A környezetváltozás lendületet adhat egy cégnek: az újdonság varázsa jó hatással van a hangulatra; tetőfokára hág a munkakedv, egekbe szökik a motiváció.

A költözés hátterében persze eleve egy új helyzet áll. Ez lehet negatív - mint a költségek növekedése vagy a létszám csökkenése –, és persze pozitív is – mint amikor egy cég kinövi a régi irodát. Az NRC esetében ez utóbbi történt. A két évvel ezelőtt még tágas, komfortos iroda az utóbbi pár hónapban már kifejezetten szűkké és sok esetben kényelmetlenné vált. Vártuk már a költözés napját, és ez végre elérkezett: az NRC-t mától a III. kerületben a Kenyeres utca 28. alatt találjátok meg.
 
 
 
 
 
 
 
 
 


Van, aki ebédidőben is dolgozik.
A szemközti falon egy csókolózó pár férfias, illetve nőies márkákból kirakva.
Az új iroda amellett, hogy ideális egy 18 fős cég számára – és természetesen a további növekedést is lehetővé teszi – dizájnjában, berendezésében is jobban illeszkedik egy innovatív marketingkutató céghez, mint előző „lakhelyünk”. Az irodában kialakított, detektívtükörrel felszerelt csoport-szoba pedig zökkenőmentesebbé teszi fókuszcsoportos kutatásaink lebonyolítását, és egyszersmind jelzi, hogy az NRC életében egyre fontosabb szerepet játszanak a kvalitatív módszertanra épülő kutatási projektek.
Esetünkben tehát az új iroda valóban új lendületet is jelent.
(Költözés persze nem létezik galiba nélkül. Nálunk a vezetékes telefon áthozatatala ütközött nehézségekbe, így egylőre csak mobilon - és persze emailben - érhettek el minket.)

Szólj hozzá!

Gondolatébresztés

2011.02.17. 10:57 kurucz

„Amikor mindenki hasonlóan gondolkodik, akkor senki sem gondolkodik igazán.” Walter Lippmann, Pulitzer-díjas amerikai írótól származik ez a gondolat, amit Fredrik Harén idéz – magyarul gondolat.ébresztő! címmel megjelent, valóban gondolatébresztő – könyvében.

A szerző az idézet kapcsán azt javasolja, hogy egy-egy komolyabb probléma megoldásába – ha van rá lehetőségünk – a vonjunk be külső szakértőt; valakit, aki nincs megfertőzve az adott terület jellemző gondolkodásmódjával, rutinjaival, így kívülállóként más nézőpontból tud tekinteni a megoldandó feladatra, és képes lehet olyan – első ránézésre talán a valóságtól elrugaszkodott, netán őrült – ötletekkel, javaslatokkal előállni, amelyek nekünk bennfenteseknek sosem jutottak volna eszünkbe.
És miért ne lehetne ez a kívülről hozott tanácsadó egy, az adott szektort szakértőként ismerő piackutató? Aki úgy van képben van a szektor aktuális trendjeit és a fókuszban lévő témákat illetően, hogy közben szigorúan véve nem a szektorban dolgozik, sőt szerencsés esetben akár más iparágak projektjeiben is aktívan – vagy legalább passzív szemlélőként – részt vesz.
Biztos vagyok benne, hogy a jövő az ilyen típusú, az adatok objektív értelmezésének képessége mellett nagy adag kreativitással is megáldott, „gondolatébresztő” piackutatóké. És persze azoké az ügyfeleké, akik nyitottak a tőlük származó insightokra és ötletekre.

Szólj hozzá!

Hiszünk-e a homeopátiában?

2011.02.07. 18:04 kurucz


A hétvége kis színes híre, hogy leleplezték a homeopatákat. A Szkeptikus Társaság Vágó István vezetésével túladagolta magát egy bizonyos homeopátiás szerrel, ezzel bizonyítva, amit igazából eddig sem tagadott senki: vagyis hogy ezek a (gyógy)szerek valójában nem tartalmaznak tényleges hatóanyagot.
Én különösebben nem hiszek a homeopátiában, de nem is vagyok ellene; ha egy gyógymód csak az esetek néhány százalékában hatásos, szerintem már akkor is van létjogosultsága – és ez esetben az is mellékes, hogy az összetevők, a készítménybe rejtett pozitív energiák és egyéb misztikus dolgok, avagy a gyógyhatásba vetett hit miatt működik-e a dolog.
Teljesen véletlen, de épp az év végén végeztünk egy felmérést, amely a különböző alternatív gyógymódok elfogadottságát is vizsgálta.

4 komment

Készenlétben állás

2011.01.31. 17:39 kurucz

Február második felében jónéhány, munkaerőpiaccal, álláskereséssel kapcsolatos hírbe futhattunk bele. Miközben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kiadta jelentését – amely szerint idén világszerte 203 millió felett lesz a munkanélküliek száma –, napvilágot látott a HVG Állásbörze és a Workania felmérése is. Valóban a véletlen műve, hogy most szombaton került fel a Netidők blogjára az én írásom is, amely az NRC novemberben végzett, online álláskereséssel kapcsolatos kutatásának eredményeiből szemezget.

1 komment

Újévi fogadalmak

2011.01.20. 16:57 kurucz

Állítólag a fitnesz kluboknak kifejezetten jól megy januárban.  Annak, hogy ebben az időszakban az átlagosnál több vendéggel számolhatnak, alapvetően három oka van. Az egyik, hogy az ünnepek lecsengésével megnő a szabadidő mennyisége, amit a hideg, ködös, korán sötétedős januári időszakban jó ötlet egy edzőteremben tölteni, különösen ha az wellness-szolgáltatásokat is kínál. Másrészt sokan érzik úgy, hogy a karácsonyi-szilveszteri „bűnözést”, vagyis a korlátlan étel- és italfogyasztást muszáj valamivel ellensúlyozniuk; az év végén felszedett kilókat le kell dolgozniuk némi testmozgással. És persze itt van a harmadik indok is: az újévi fogadalom, ami nem ritkán a „jövőre többet sportolok” mondatban testesül meg, és a mínuszok idején szintén a kellemes klímájú fitneszklubok malmára hajtja a vizet.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása