onLime

A vásárlói szegmensek megalkotásánál változóként többek között figyelembe vettük a neten történő vásárlások gyakoriságát, az éves online költést, és persze a motivációt, amely bizonyos esetekben a vásárlót az internetes boltok felé tereli.

 

Öt szegmens rajzolódott ki, melyek közül egy tekinthető igazán rendszeres online vásárlói csoportnak, és ez a csoport természetesen markánsan el is különül a másik négy – inkább ad-hoc módon vásárló – szegmenstől, amelyek között leginkább az online vásárlás elsődleges céljában mutatkozik különbség.

 

Az elmúlt évben a neten vásárlók mindössze 12 százaléka tartozik ebbe a szegmensbe, amelynek gyakorlatilag már az élete szerves részévé vált az online vásárlás. Az átlagosnál lényegesen gyakrabban rendelnek a netről, így az sem meglepő, hogy éves szinten ők költenek a legtöbbet az interneten. Bár a vásárlás még az ő életükben is elsősorban offline vásárlást jelent, azért sok esetben – például bizonyos termékfajtáknál – az online csatorna kiváltja a hagyományos vásárlási módokat.

Jellemzően nem csak maguknak, hanem másoknak (a netes vásárlásban kevésbé járatos családtagoknak) is vesznek termékeket online módon, szívesen látogatnak el webáruházakba csupán nézelődés céljából is, és ők a legjáratosabbak az online bankkártyás fizetésben, valamint a külföldi webshopok látogatásában.

 

Ahogy említettem, a másik négy szegmens ad-hoc vásárlókból áll, akik a hardcore vásárlóknál lényegesen ritkábban vesznek árucikkeket a neten, és persze sokkal kevesebbet is költenek. Különbség köztük leginkább a vásárlás célját, a fő motiváló erőt illetően van:

 

Az online vásárlók 18 százaléka tartozik abba a szegmensbe, amelyet „alapos”-nak neveztünk el. A címke mögött az van, hogy számukra az internetes vásárlás legnagyobb előnye az, hogy a világhálón rengeteg információt szerezhetnek be a megvásárolni kívánt termékekről, szolgáltatásokról. Rájuk jellemző leginkább, hogy vásárlás előtt tájékozódnak a neten – akkor is, ha végül offline módon történik a vásárlás. Természetesen az alapos tájékozódásnak főleg nagyobb értékű árucikkek esetén van értelme, így nem meglepő, hogy ők a neten elsősorban ilyen termékeket – például műszaki cikkeket – rendelnek, és többet is költenek az interneten, mint a többi ad-hoc vásárlói szegmens.

A tájékozódás iránti igényükből fakad, hogy előszeretettek iratkoznak fel online boltok hírleveire, mint ahogy az is, hogy az átlagosnál kevésbé ragaszkodnak a megszokott online boltokhoz.

 

Az online vásárlók 19 százalékát teszi ki az „elfoglalt” szegmens, amelyben felül vannak reprezentálva a diplomások, és amelynek fő jellemzője, hogy időtakarékosság céljából szokott online módon vásárolni. Ennek megfelelően az elfoglaltak nagyon kevés időt szánnak a netes vásárlásra, a webshopokba konkrét céllal érkeznek, és csak a szükséges időt töltik ott. Jellemzően csak saját maguknak vásárolnak az interneten, és az akciók is hidegen hagyják őket – hiszen ők elsősorban időt és nem pénzt akarnak spórolni a netes vásárlással.

 

A többi szegmenshez képest magasabb átlagéletkorral rendelkező „kényelmes” csoport az online vásárlók 22 százalékát alkotja. Az e csoportba tartozók kényelmi szempontból választják időnként az internetes vásárlást – így talán nem meglepő, hogy ebben a szegmensben a legmagasabb az élelmiszert online módon vásárlók aránya.

 

A legnagyobb szegmens a „spórolóké” – 29 százalék sorolható ebbe a típusba. Náluk az online vásárlás fő motivációja az alacsonyabb ár, tehát gyakorlatilag akkor vesznek valamit webes áruházban, ha így olcsóbban juthatnak hozzá.  Természetesen figyelik az online boltok akcióit, és előszeretettel vásárolnak mások számára is, ha kedvező ajánlatra bukkannak.