Ahogy arról az előző posztban beszámoltam, a kutatás során a 18-49 éveseket kizárólag az  interneten keresztül, az 50 évnél idősebb választópolgárokat viszont vegyes módon – interneten és telefonon – kérdeztük meg, így összesen 1050 online és 150 telefonos interjút készítettünk. Az internetes mintát az NRC ellenőrzött és folyamatosan bővülő, immár közel 100 ezer fős online kutatási paneljéből, a NetPanelből toboroztuk.

 

Felmérésünk alapján az alábbi becslést készítettük a pártok listás eredményeire vonatkozóan:

 

 

A mi adataink több ponton eltértek attól, amit más intézetek publikáltak még a választások előtt. A többi közvéleménykutató a Fidesz esetében 60 százalék körüli (vagy akár a fölötti) szavazatarányt mért, míg mi ennél lényegesen alacsonyabbat; a Jobbik és az LMP esetében viszont fordított volt a helyzet: e pártokat az NRC kutatása mérte erősebbnek annál, mint amit más felmérések mutattak. A választás hétvégéjén viszont négy intézet is végzett telefonos vagy személyes vizsgálatot, amelyek adatait a kampánycsend befejeződését követően hozták nyilvánosságra. Érdekes módon ezek az adatok már igen hasonlóak voltak az általam péntek este közzétett becslésekhez.

 

Nézzük meg mégegyszer a becsléseinket, ezúttal azonban a pártok tényleges listás eredményeivel együtt:

 

 

A Fidesz és az MSZP szavazatainak arányát tehát tökéletesen sikerült eltalálnunk, miként azt is, hogy az MDF 2-3 százalékra számíthat csupán.

 

Eltérés a Jobbik és az LMP esetében figyelhető meg. Bár a Jobbikot a táblázatban csak a harmadik helyre soroltuk, ugyanúgy 19 százalékot jósoltunk nekik, mint az MSZP-nek, ami az adatok ismeretében arra utal, hogy módszerünk némiképp felülmérte a párt támogatását. Ennek oka egyébként elsősorban az, hogy Budapesten 15 százaléknak mértük a Jobbik-szavazók arányát, ám a radikálisok a fővárosban az általános várakozásokhoz képest kifejezetten gyengén szerepeltek, és eredményük a 11 százalékot sem érte el – még az LMP is megelőzte őket.

 

Pénteki bejegyzésemben egyénként arra is felhívtam a figyelmet, hogy az általunk kalkuláltnál nagyobb részvételi arány vélhetően a MSZP-t segíti majd, és ez esetben minden bizonnyal a szocialisták végeznek majd a második helyen. Könnyen lehet, hogy valóban ez növelte az MSZP és a Jobbik eredménye közötti különbséget.

 

Az LMP parlamentbe jutását ugyancsak sikerült eltalálnunk, sőt talán ezen a blogon lehetett olvasni először arról, hogy egy felmérés jó esélyt ad a pártnak az 5 százalékos küszöb elérésére. Az LMP-nek 6-7 százalékos eredményt és biztos bejutást jövendöltünk, igaz, végül a táblázatban csak 6 százalékot tüntettük fel, ami kevesebb, mint a párt tényleges 7,3 százalékos eredménye.

 

A fentiek alapján azt gondolom, kifejezetten pozitív eredménnyel zárult kísérletünk – különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy az eltérések egyetlen esetben sem haladják meg a statisztikai hibahatárt.

  

Előrejelzésünk legnagyobb pontatlansága a részvételi arányt illetően figyelhető meg, ám mint köztudott, a részvétel megbecslése az egyik legnehezebb feladat a kutatók számára. Péntek este azt írtam, hogy „a megkérdezettek több mint kétharmada jelezte biztosra a részvételét. Ezt a kört különböző, a választási hajlandóságot pontosító, illetve attitűdökre vonatkozó kérdésekkel szűkítettük, és ezen eredmények alapján végülis 57 százalékosra becsüljük az első forduló részvételi arányát.”

 

Nos, ma már tudjuk, hogy a választók 64,3 százaléka járult az urnákhoz, és ez az arány nagyon közel van a kutatásunkban magát biztos szavazónak mondó mintegy 67 százalékhoz. A maihoz hasonló esős idővel és a szavazás iránt kevésbé elkötelezett „biztos szavazókkal” kalkuláló előrejelzésünk ebből hozott ki 57 százalékot; a jelek szerint azonban ez a becslés túlságosan pesszimistára sikerült.

 

Kísérletünk célja nem az volt, hogy előrejelezzük a választási eredményt, hanem az, hogy kihasználjunk egy olyan ritka alkalmat, amikor a kutatási adatok helytállóságára és így az egyes piackutatási módszerek használhatóságára fény derül. Úgy gondolom, a kísérlet újabb bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az 50 évnél fiatalabbakat ma már valóban megbízhatóan kutathatjuk online kérdőíves módszerrel, amennyiben ehhez egy jól karbantartott online válaszadói panel – és persze kellő szakmai háttér – áll rendelkezésünkre; ennél bővebb célcsoport esetén pedig pontos és megbízható eredményt ad az olyan hibrid kutatási megoldás, amelyben az 50 felettiek vizsgálatát offline (telefonos vagy személyes) megkérdezéssel is kiegészítjük.

 

Április 11. tehát az LMP sikerét hozta. Igen, Lehet Más a Piackutatás.