HTML

Kurucz Imre

piackutatási és marketing tanácsadó, az NRC kutatási igazgatója

Cipőt a cipőboltból, könyvet a netről

2009.07.02. 01:19 kurucz

Tegnap ismét a kezembe - pontosabban a monitoromba - akadt a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének néhány hete nyilvánosságra hozott adatsora, amely szerint 2008-ban 67,6 milliád forintos forgalmat bonyolított a hazai könyvpiac. Ez a szám 1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, ha azonban belekalkuláljuk az inflációt, reálértéken már csökkenést figyelhetünk meg - az egyre szaporodó kedvezményeket is figyelembe véve pedig egyértelműen kijelenthető, hogy a könyvek iránti kereslet alacsonyabb volt, mint 2007-ben. 

A jelentés nem tér ki arra, hogy ebből a 67,6 milliárdból mekkora szeletet hasított ki az online könyváruházak forgalma, becslések azonban összbevételüket mintegy 8 milliárdra teszik, az internetes értékesítés részesedése tehát olyan 12-13 százalék körül lehet.

Nyilvánvalóan a könyvpiacon is komoly kérdés, hogy a válság vajon mennyire veti vissza a növekedésében egyébként is megtorpanó keresletet - és mindez hogyan érinti az online könyváruházak forgalmát.

Az online piacot ugyanis az utóbbi években egyértelműen a növekedés jellemezte: 2008-ban 35-40 százalékkal nagyobb volt az összforgalom, mint az előző évben, de például a Bookline tavaly decemberben 62 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított mint a 2007-es év azonos időszakában.

Látható tehát, hogy miközben a teljes piac gyakorlatilag stagnált, addig ezen belül az online értékesítés volumene jelentősen nőtt, és így az internetes vásárlások egyre nagyobb részt tesznek ki a teljes forgalomból. Gyanítható, hogy ez a folyamat a jövőben is folytatódik: a könyvre költött forintok mind nagyobb hányada áramlik majd az online értékesítési csatornán.

A könyv ugyanis kifejezetten "online-kompatibilis" termék. Ha összegezzük azt a három tényt, miszerint:
- a könyvet vásárlók tipikusan magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek,
- a magasabb iskolai végzettségűek körében az internet-penetráció az átlagosnál lényegesen magasabb (a dilpmások körében közel 90 százalék!)
- továbbá az interneten az offline könyvesboltokhoz képest jellemzően 10-20 százalékkal olcsóbban - és persze sokkal egyszerűbben és kényelmesebben - juthatunk a könyvekhez, törvényszerű, hogy a könyvpiacon folyamatosan nő az internetes értékesítés súlya. 

Ha mindehhez még azt is hozzátesszük, hogy a könyv - alacsonyabb árából adódóan és mert sok más termékekhez képest kevésbé igényli a vásárlás előtti fizikai kontaktust - a kisebb kockázattal rendelhető árucikkek közé sorolható, akkor tényleg nem lepődünk meg azon, hogy 2008-ban a legtöbben valóban könyvet vásároltak az interneten.

Az NRC E-Commerce Trend Report-ja szerint tavaly a felnőtt netpolgárok 15 százaléka (vagyis 450 ezer ember) rendelt könyvet online módon. Azok körében, akik 2008-ban rendeltek a neten valamilyen terméket, szolgáltatást, 39 százalék a könyvvásárlók aránya - ezt a toplistát tehát egyértelműen ez a termék vezeti, megelőzve a melegételt vagy a biztosítást.

Ha azonban a netes vásárlások értékét nézzük, a könyv már csak az ötödik helyet foglalja el. E lista élén az üdüléssel, szállással kapcsolatos szolgáltatások állnak, de még repülőjegyre is többet költöttek 2008-ban online módon, mint könyvre - annak ellenére, hogy a netpolgárok csupán 5 százaléka intézett repülőjegy-foglalást online módon.

Van egyébként olyan toplista, amelyet éppen a repülőjegy vezet. Ha ugyanis csak azokat az internetezőket tekintjük bázisnak, akik vásárlói voltak az adott terméknek, és ehhez viszonyítjuk a neten vásárlók arányát, akkor azt láthatjuk, hogy a repülőjegy esetében 45 százalék az online foglalók aránya (második helyen alig lemaradva a biztosítás áll), és a netpolgárok által repülésre fordított minden második forint az interneten realizálódott. A könyv esetében viszont "csak" minden harmadik forint köthető az online könyváruházakhoz.

A fentieket jól illusztrálja az az ábra, amire a hazai e-kereskedelem térképe címkét ragasztottam. Függőleges tengelye a netezők összes (offline és online) költését mutatja az egyes termékkategóriák esetében, a vízszintes dimenzió pedig az online arányát ezen az összköltésen belül. Az ábra jobb felében helyezkednek el az "online-kompatibilis" termékek, amelyek esetében a netezők leginkább élnek az internetes rendelés lehetőségével, bal oldalán pedig azok, amelyeket sokkal inkább offline módon vásárolnak meg.


 

 

 

 

 

 


Nagyításhoz klikk a képre!

Természetesen az sem mellékes, hogy összességében mennyit költünk egy-egy terméktípusra, és így mekkora potenciál van még az online értékesítésben. A repülőjegyek felét már most is az interneten foglaljuk, de ha a maradék 50 százalék is átkerülne az online csatornára, az összvolumen akkor sem érné el azt a szintet, amit az üdülés-szállás kategória esetében már most elért. E tekintetben tehát kijelenthető, hogy az e-kereskedelem slágerterméke nem a könyv, még csak nem is a repülőjegy, hanem az üdülés: a netpolgárok sokat költenek rá, és ennek jelentős részét az interneten keresztül.

És persze ott van a térkép bal-felső sarka: a ruhaneművel és az élelmiszerrel. Az a két termékkategória, amire a legtöbbet költik a netezők, ám amelyekre csak elvétve jellemző az online vásárlás. E két termékkategória esetében az online csatorna részesedésének növekedése jelentősen emelhetné a teljes e-kereskedelmi forgalmat is – kérdés, hogy a közeljövőben várható-e számottevő változás e téren.

A ruhanemű esetében a termék jellege akadályozza az online értékesítés felfutását - hiszen általában véve kockázatos dolog próba, de legalábbis személyes találkozás nélkül ruhát vásárolni (különösen a 90-es évek első felének kókler csomagküldő szolgálatain edződött fogyasztók számára) -, ráadásul az offline "shoppingolás" iránti vágy is a ruhanemű esetében figyelhető meg leginkább.

Az viszont, hogy a lényegesen kisebb rizikóval járó online élelmiszer-vásárlás alig-alig létezik Magyarországon, nem biztos, hogy a kereslet hiányára utal - magyarázható ez a kínálati oldal szegényességével is. Ma Magyarországon - néhány kisebb üzlet mellett - mindössze két élelmiszer-lánc ad lehetőséget internetes rendelésre, a legnagyobb szereplők ugyanakkor árukészletüket nem kínálják a világhálón.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://onlime.blog.hu/api/trackback/id/tr761221295

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása