E szavak jellemzik leginkább a mai fiatalokat – legalábbis a fiatalok véleménye szerint. Ez a talán meglepő, és a mai tizen-, huszonévesek önmagukról alkotott képét meglehetősen borúsnak mutató eredmény a nemrég befejeződött VMR.cool kutatásból származik.
A 3000 fős online megkérdezésen alapuló VMR.cool a VMR-család más tagjaihoz – VMR.kids, VMR.eco, VMR.women, VMR.silver – hasonlóan egy szűkebb célcsoportról, jelesül az internetező 15-25 évesekről nyújt információt. A kutatás a világháló használatával kapcsolatos témakörök mellett fogyasztási-, márkahasználati szokásokkal vagy a szabadidő eltöltésével kapcsolatos kérdéseket is érint, sőt egy – inkább szociológiai vonatkozású – blokkot is tartalmaz, amely a generáció gondolkodásmódját próbálja feltérképezni.
A médiát természetesen ez utóbbi kérdéskör érdekli leginkább, és érdeklődésüket csak fokozza, hogy a kutatás számos, a közvélekedéssel ellentétes – ugyanakkor az ifjúságkutatók és a téma egyéb szakértőinek véleményével alapvetően összhangban lévő – állítást fogalmaz meg. A Népszabadság cikke is foglalkozott a témával, jómagam pedig augusztus 1-én az MR1-Kossuth Rádió Időt kérek című műsorának vendégeként 20 percen át beszélgethettem arról, hogy az NRC kutatási eredményei szerint mi jellemzi a mai fiatalokat.
Természetesen fontos kihangsúlyozni, hogy – miként az összes VMR-kutatás – a VMR.cool is az internetezőkről nyújt információt, ám mivel öt fiatalból négy használja a világhálót, így nyugodtan kijelenthető, hogy a kutatás eredményei – egy leszakadónak tekinthető szegmens kivételével – lényegében a teljes 15-25 éves korosztályról képet ad.
A „mi jellemzi a saját generációdat” típusú nyitott (vagyis szabadszavas válaszadást lehetővé tévő) kérdésre a fiatalok tehát a „buli”, a „lusta” és a „felelőtlen” kifejezéseket említették a legnagyobb arányban, ezeket pedig a „divat” és az „alkohol” szavak követték. Ezek tükrében nem meglepő, hogy a kutatók által felsorolt jellemzők közül is a negatív kicsengésűekkel értettek egyet leginkább. E szerint a szexuális kicsapongás és a túlzott alkoholfogyasztás jellemző leginkább a mai 15-25 évesekre, legkevésbé pedig a vallásosság és a kisebbségekkel szembeni tolerancia.
Nagyításhoz klikk a képre!
Az nyilvánvalóan egy izgalmas – de a kutatás által nem vizsgált – kérdés, hogy ez a negatív kép vajon miből táplálkozik: saját önképüket vetítették ki egész generációjukra, a környezetükben élő kortársaik szokásai, viselkedése alapján hoztak ítéletet, vagy az idősebb generációk és a média által sulykolt jelzőket visszhangozták. Mindenesetre érdekes, hogy a fiatalok saját magukról alkotott véleménye igencsak összecseng az idősebbek fejében élő sztereotípiákkal.
Ez az összecsengés még meglepőbb, ha összevetjük azzal a kérdéssel, hogy mekkora különbséget látnak a fiatalok saját és szüleik generációjának gondolkodásmódja között. A 18-25 évesek egyötöde, a 15-17 éveseknek viszont közel egyharmada úgy gondolja, „ég és föld” a fiatalok és szüleik gondolkodása, de további egynegyedük is úgy véli, hogy nagy a különbség, ezért a két generációnak nagyon nehéz megértenie egymást – azok aránya pedig, akik nem látnak számottevő eltérést saját és szüleik gondolkodásmódjában, mindössze 2-3 százalék.
A szülők befolyása a fiatalok véleményére ennek ellenére nem elhanyagolható. Bár e tekintetben az esetleges társ, partner játssza a legfontosabb szerepet, a szülők hatása nagyjából ugyanolyan mértékű, mint a barátoké. Az iskola- vagy munkatársak befolyása már csekélyebb, legkevésbé pedig a tanárok alakítják a fiatalok véleményét – legalábbis ők így érzik.
A kutatás izgalmas kérdése volt, milyen cél elérését tartják elsődleges fontosságúnak a fiatalok a jövőben. Az eredmény – legalábbis számomra – némiképp meglepő: a célcsoport 38 százalékának a szakmai elismertség a legfontosabb jövőbeli cél, 29 százalék számára pedig az a legfontosabb, hogy hasznos munkát végezzen. A gazdagságot ezzel szemben csak 15 százalékuk jelölte meg, a hatalom és a hírnév pedig csak igen kevesek számára elsődleges. A sok pénzt egyébként szignifiánsan nagyobb arányban választottak a férfiak, mint a nők – előbbiek 19, utóbbiak 11 százaléka helyezte ezt a szempontot minden más elé. Természetesen ez az eredmény nem azt jelenti, hogy a mai fiatalok számára a pénz nem fontos – csupán arra mutat rá, hogy többségük számára nem a pénz a legfontosabb. Mindenesetre érdekes tanulsága a kutatásnak, hogy míg a 15-25 évesek generációjukat általában véve felelőtlennek és lustának tartják, addig saját személyüket többnyire nemesebb célokra törő embernek festik le.
És ha már célok. Vajon mennyire tudják a fiatalok, mit csinálnak majd tíz év múlva? Mennyire van kialakult jövőképük? Nos, a 15-25 évesek kétharmadának van saját bevallása szerint valamilyen elképzelése a következő tíz esztendőre vonatkozóan, igazán konkrét tervekkel azonban csak egynegyedük rendelkezik. Érdekes, hogy míg a 15-17 évesek 28 százaléka rendelkezik szilárd jövőképpel, addig ugyanez a 23-25 éveseknek csupán 20 százalékáról mondható el. A különbség hátterében véleményem szerint az állhat, hogy míg a középiskolások esetében a 10 éves időszak nagyrészt még a – talán valóban könnyebben tervezhető – továbbtanulást, az egyetemi éveket foglalja magában, addig a friss diplomások esetében egy most induló karrier egyes – valóban kevésbé körvonalazódó – állomásait tartalmazza.
A fiatalok egyhatodának egyébként semmilyen jövőképe nincs – nekik egészen egyszerűen fogalmuk sincs arról, mit csinálnak, hol tartanak majd 2019-ben.
