Pénteken előadást tartottam a GINNT Expón a mobiltelefon és a vásárlás kapcsolatáról. A 20 perces prezi alapját annak az exkluzív mini felmérésnek az eredményei adták, amelyet az NRC szeptemberi omnibusz-kutatásának részeként végeztünk el. A 18-49 éves mobilhasználókra reprezentatív 1500 fős vizsgálat adatai arra utalnak, hogy bár a mobilunkat a telefonáláson, sms-ezésen kívül még jópár dologra használjuk rendszeresen, a többségre ma még nem jellemző, hogy a mobilján keresztül bonyolít le vásárlási tranzakciókat; az pedig kifejezetten ritka, hogy valaki a telefon – nem beszédalapú – funkcióit használja ahhoz, hogy a vásárlás helyén bővebb információhoz jusson egy adott termékkel kapcsolatban.
Pedig a mobilvásárlás vonzó alternatíva. Ha arra gondolunk, hogy az internetezők körében folyamatosan terjed az online vásárlás, akkor logikusnak tűnik, hogy az állandóan a kezünk ügyében lévő mobilt is szívesen használnánk ilyen célra. Ezek után talán nem meglepő, hogy az 50 évnél fiatalabb felnőttek közel egyharmada már ki is próbálta a mobilvásárlást – és gyanítható, hogy ez az arány a közeljövőben nőni fog, miként az egy főre eső tranzakciók száma és értéke is, kiváltképp, ha a kínálati oldal is bővül.
Legtöbben autópálya-matricát vásároltak már a mobiljukkal – 14 százalék tett ilyet; zeneletöltésre 10, parkolásra 8 százalék használta már a telefonját, míg lottót vagy más szerencsejáték-szolgáltatást 7 százalék vásárolt. A mobilvásárlásban ugyanazok a demográfiai szegmensek járnak az élen, mint az internetes rendelésben: a férfiak 41 százaléka vásárolt már így, míg a nőknek csak 25 százaléka, életkori bontásban pedig a harmincas éveikben járók emelkednek ki az átlagból. Az sem meglepő, hogy a mobilvásárlás jellemzőbb a post-paid előfizetőkre, mint azokra, akik feltöltőkártyás mobilt használnak.
A férfiak aktívabban használják mobiltelefonjukat vásárlás előtti tájékozódásra is: 9 százalékukkal fordult elő az elmúlt egy évben, hogy az üzletben „telefonos segítséget” kért – persze nem úgy, hogy felhívott valakit –, a nőknél ez az arány viszont csak 3 százalék. Összességében azonban elmondható, hogy ma még csak egy szűk kisebbség használja ilyesmire a mobilját – igaz, annak lehetősége, hogy a zsebünkben lapuló mindenesünk valóban komoly tényezővé váljon a gyors, de megalapozott vásárlási döntések meghozatalában, a támogató alkalmazások fejlődésének és elterjedésének a függvénye.
Ha a nagy többség nem is használja a mobilját aktívan termékinfók keresésére, az már sokakkal előfordult, hogy valamilyen marketingüzenet érkezett a készülékére. A mobilosok háromnegyede kapott az elmúlt egy évben értesítést akcióról, egytizede pedig kedvezményre váltható kupont – jellemzően sms-ben, és csak ritkábban bluetooth-on keresztül, ami részben annak is a következménye, hogy a júzerek elenyésző része jár-kel aktív bluetooth-kapcsolattal, zömük csak akkor kapcsolja be ezt a funkciót, ha éppen használni akarja. Azok közül egyébként, akik kaptak mobilkupont, minden ötödik használta azt fel vásárláshoz, az akciós üzenetek pedig az elért közönség mintegy 40 százalékának érdeklődését keltették fel.
Mivel a GS1 Magyarország volt a GINNT Expo főtámogatója, és az előadásra is ők kértek fel, így természetesen a vonalkóddal is foglalkoztunk a kutatásunkban. Az eredmények azt mutatják, hogy a vonalkódot szinte mindenki ismeri, de leginkább a termék árának azonosítását kötik hozzá – azt lényegesen kevesebben tudják, hogy a kód más információkat is tartalmaz, mint például a gyártás helye (ezt 52 százalék tudja) vagy a termék összetétele (ezt viszont csak 28 százalék).
Arról, hogy a vonalkód leolvasható arra alkalmas mobiltelefonokkal, csak minden ötödik mobiltulajdonos hallott, és 2 százalék alatti azoknak az aránya, akik ki is próbálták ezt a funkciót. Pedig a jövő útja ez: mobilunkkal a kezünkben a vonalkód alapján szerzünk be minden lényeges információt az árucikkről, akár személyre szabottan; mondjuk egy számunkra kerülendő termékösszetevőt kutatva. És persze ahogy az interneten nagy népszerűségnek örvendenek a különböző termék- és árösszehasonlító oldalak, úgy vélhetően a mobilra írt hasonló alkalmazásokra is lesz majd bőven kereslet. Az Árukereső.hu és az Olcsóbbat.hu mobilos alkalmazásairól egyelőre még csak 13-13 százalék hallott, a kipróbálók aránya pedig még az 1 százalékot sem éri el, a mobilosok többsége azonban hasznosnak tart egy ilyen jellegű szolgáltatást – amit leginkább élelmiszerek és elektronikai cikkek vásárlása előtt venne igénybe.
