Eredetileg nem állt szándékomban írni erről a kísérletről, mert ez valóban csak egy kísérlet volt; és alapvetően úgy gondolom, az online kutatás ma még nem alkalmas arra, hogy ezzel a módszerrel a teljes lakosságra vonatkozóan választás-kutatást, pártpreferencia-vizsgálatot végezhessünk.
Aztán úgy döntöttem, mégis írok róla. Az online választás-kutatás ugyanis az utóbbi időben számos fórumon (Pintér Robesz blogján vagy a Negyedikben) előtérbe került, és több kutatóintézet is kísérletezik vele, az EP-választások pedig kiváló alkalmat adtak arra, hogy teszteljük a módszer működését, a benne rejlő lehetőségeket és korlátokat.
Az NRC is elvégzett tehát egy online vizsgálatot a vasárnapi választást megelőzően. Első alkalommal, és kizárólag kísérleti célból - előrejelzéseinket ezért nem is publikáltuk (és előzetesen csupán néhány szakmabelivel osztottuk meg). Most - az eredmények ismeretében - azért teszem meg mégis, mert úgy gondolom, mindenképpen érdekes és tanulságos a becsült és a tényleges adatok összevetése, ráadásul az eredmény nem csak az online választás-kutatásról, hanem általában véve az online kutatásról is kínál egyfajta visszajelzést.
Az EP-választás előtti napokban 1000 fős online kutatás keretében vizsgáltuk a választási hajlandóságot és az egyes pártokat választók arányát. Természetesen kizárólag internet-használókat kérdeztünk meg, a mintát azonban úgy állítottuk össze, hogy a főbb demográfiai változók mentén reprezentálja a teljes felnőtt magyar lakosságot. (Ahhoz persze, hogy a 60 évnél idősebbek is kellő arányban legyenek egy ilyen mintában, megfelelő nagyságú online panelre van szükség.)
Az eredmények alapján 42,5%-os választási részvétel mellett az alábbi szavazati arányokat (és mandátumeloszlást) becsültük:
Fidesz 50,1% (13 mandátum)
MSZP 26,0% (6 mandátum)
Jobbik 13,5% (3 mandátum)
MDF 3,7%
SZDSZ 3,2%
LMP 2,4%
A választási eredmények ismeretében megállapítható, hogy a Fidesz eredményét kissé (egy mandátummal) alul-, az MSZP-ét viszont jelentősen (2 mandátummal) felülbecsültük, és bár az MDF esetében a százalékos értékeket illetően nem tévedtünk nagyot, azt, hogy nekik is kijár majd egy hely az Európai Parlamentben, nem sikerült megjósolnunk. A Jobbik eredményét viszont gyakorlatilag telibetaláltuk: az általános várakozásoknál lényegesen jobban szereplő párt, 14,7%-kal valóban 3 mandátumot szerzett.
Érdemes ezek után áttekinteni néhány offline közvéleménykutatás eredményét, és összehasonlítani az online becslésekkel. (Minden cég esetében a legutolsó publikált adatsor szerepel a táblázatban.)
| Szonda | Medián | Forsense | Nézőpont | NRC | eredmény | |
| Fidesz | 67% | 60% | 72% | 66% | 50,1% | 56,4% |
| MSZP | 19% | 21% | 16% | 14% | 26,0% | 17,4% |
| Jobbik | 8% | 7% | 6% | 7% | 13,5% | 14,8% |
| MDF | 3% | 4% | 3% | 6% | 3,7% | 5,3% |
| SZDSZ | 2% | 4% | 2% | 4% | 3,2% | 2,2% |
| LMP | 1% | 2% | 1% | 2% | 2,4% | 2,6% |
Az adatok tulajdonképpen önmagukért beszélnek, de azért a legfontosabb következtetéseket szedjük össze. Nos, első ránézésre nehéz megmondani, melyik becslés járt legközelebb a valósághoz, azonban megállapítható, hogy az online előrejelzés egyáltalán nem tűnik pontatlanabbnak a többinél. A Fidesz eredményét az offline kutatások kivétel nélkül felülmérték, egyedül az online mérte alul - és az 5,3 százalékpontos különbséggel a második legpontosabbnak bizonyult. Az MSZP esetében viszont az online tévedett a legnagyobbat - az offline kutatások többsége meglehetősen pontosan előrejelezte a szocilaisták eredményét. Az MDF bejutását egyedül a Nézőpont látta előre, a többiek (beleértve az online-t is) csak 3-4 százalkot adtak a pártnak.
És akkor itt van a Jobbik ügye, ugye. A legmerészebb offline kutatás is csak 8%-os eredményt becsült nekik, míg az online csak alig több mint egy százalékponttal mért kevesebbet a tényleges eredményüknél. Azt, hogy a párt bejut az EP-be, minden kutatás előrejelezte, de 3 mandátumot csak az online kutatás eredményei mutattak.
Ahogy korábban említettem, az online mérés egyelőre egyszeri alkalom volt, tehát nem állnak rendelkezésünkre trendek és ellenőrző adatok, de a mostani kutatás alapján - ha óvatosan is - néhány kijelentés megfogalmazható:
- A választási részvételt kissé felülbecsültük, ugyanakkor talán ez a legnehezebb része az ilyen típusú előrejelzéseknek. A konkrét kérdésre egyébként 48% válaszolta, hogy biztosan elmegy szavazni (az előrejelzésünk ebből végül 42,5% lett), de az offline kutatások is többnyire 40% fölé tették a lehetséges részvételi arányt (a Századvég-Forsense május végén 56 százaléknyi biztos szavazót mért). Azt pedig nem tudhatjuk, hogy az időjárás mennyire befolyásolta a részvételt.
- A többi kutatáshoz hasonlóan mi is azt tapasztaltuk, hogy a Fidesz és a Jobbik szavazóinak választási hajlandósága lényegesen nagyobb, mint az MSZP-szavazóké. Ha tehát 42,5 helyett a tényleges 36%-os részvétel mellett készítettük volna el a becslésünket, akkor a Fidesznek és a Jobbiknak valamivel magasabb, az MSZP-nek pedig alacsonyabb arányokat becsültünk volna - előrejelzésünk tehát a tényleges eredményekhez közelebb lenne.
- Mindenképp érdekes, hogy az MDF bejutását szinte senki nem látta előre. Az online kutatás adatbázisát vizsgálva - még a kis pártok alacsony elemszáma mellett is - megállapítható, hogy az MDF szavazói a Fidesz és a Jobbik szavazóihoz képest lényegesen jobbnak ítélik az ország helyzetét és a kormány munkáját. E tekintetben leginkább az SZDSZ-hívekhez hasonlítanak, de az MSZP-szavazókhoz is közelebb állnak, mint a többi ellenzéki párt szimpatizánsaihoz. Elképzelhető tehát, hogy az MDF az SZDSZ-től (és az MSZP-től) vitt el szavazaokat - akár még az utolsó pillanatokban is.
- Az, hogy a Jobbik eredményét az offline kutatások nem látták előre, arra utal, hogy e párt szimpatizánsainak jelentős része rejtőzködőként jelent meg a vizsgálatokban. A jelek szerint ez a rejtőzködés kevésbé volt jelen az online megkérdezésben - ebben az "anonimabb" környezetben a Jobbik-szavazók zöme felvállalta preferenciáját.
Ahogy többször is hangsúlyoztam, egyetlen ilyen vizsgálatból nem szeretnénk komoly következtetéseket levonni, és főleg nem szeretném azt sugallni, hogy az online megkérdezés ma Magyarországon önállóan alkalmazva alkalmas választási előrejelzésekre. Hibrid kutatások részeként viszont már ma is kihasználhatók az előnyei: úgy mint a gyorsaság, a költséghatékonyság, és a rejtőzködés alacsonyabb foka.
Az pedig mindenképpen figyelemreméltó, hogy egy interneten végzett megkérdezés a teljes lakosságon belül is meglehetősen pontos eredményeket hozott, és semmiképp sem tűnt kevésbé megbízhatónak, mint a hagyományos offline kutatások. Ez számomra azt bizonyítja, hogy az interneten jól elérhető célcsoportok esetében az online kutatás egyértelműen versenyképes alternatívája az offline vizsgálatoknak.
