"A company's brand is not what the company says it is but what Google says it is."
Chris Anderson írta ezt a The Long Tailben – 2006-ban. Ennek fényében különösen meglepő a Ferling Webline friss felmérésének eredménye, amely szerint 2010-ben a hazai kisvállalkozások jelentős részének nincs semmilyen webes megjelenése - 44 százalékuk pedig még honlappal sem rendelkezik.
Bár a kutatás rövid ismertetéséből nem derül ki, milyen definíció alapján tekintettek egy céget kisvállakozásnak (sőt még az sem, hogy mekkora mintán zajlott a nem reprezentatív vizsgálat), természetesen nem tudtam ellenállni a kísértésnek, hogy összevessem ezt az első látásra valóban megdöbbentő adatot a mi VMR.eco kutatásunk eredményeivel.
A VMR.eco-ról tudni kell, hogy nem vállalatokra koncentrál, hanem az üzleti döntéshozók fogyasztási és médiahasználati szokásait mutatja be – következtetések azonban (különösen a kisebb cégek esetén) a vállalatokra is levonhatók belőle. Az idén tavasszal végzett megkérdezés során a nagyvállalati döntéshozók 96, míg a KKV-vezetők 89 százaléka nyilatkozta azt, hogy cége rendelkezik saját weboldallal – ezzel szemben a valóban cégként működő mikrovállalatok tulajdonosainak, menedzsereinek csupán 52 százaléka állította ezt; ami összhangban van a Ferling Webline adatával.
A legkisebb vállalkozások webkettes megjelenésére vonatkozóan természetesen még alacsonyabb arányokat figyelhetünk meg. Céges bloggal és Twitter regisztrációval egyaránt 5-5 százalékuk rendelkezik - és bár a közösségi oldalak használatára nem tért ki a kutatás, valószínűsíthető, hogy ma még a Facebookon sem hemzsegnek a hazai mikrocégek.
A honlappal rendelkező cégek egyébként is sokoldalúbban és aktívabban használják az internetet, mint azok, amelyek nem rendelkeznek saját weboldallal. Beszerzést 85, értékesítést 56 százalékuk végez legalább alkalmanként online csatornán, hírlevelet 17 százalékuk küld rendszeresen, folyamatos online hirdetési tevékenységet - legyen az banner, eDM vagy épp AdWords – pedig 42 százalékuk végez. Ez utóbbi egyébként a honlappal sem rendelkező mikrocégek mindössze 5 százalékára jellemző.
Úgy tűnik tehát, hogy a 10 fő alatti hazai vállalkozások köre valóban két nagy csoportra osztható. Azok, amelyek még saját honlappal sem rendelkeznek, jellemzően nem használják működésükhöz az internetet, míg a weblappal rendelkezők más online tevékenységeket illetően is lényegesen aktívabbak. Persze az aktívak között is vannak kiemelkedők, amelyek igyekeznek minél teljeskörűbben kihasználni a világháló nyújtotta lehetőségeket – a hazai mikrovállalatok nagyjából egytizede sorolható ebbe a kategóriába.