A honlaplátogatással kapcsolatos statisztikák főbb mutatószámait mindenki – na jó, szinte mindenki – ismeri. Azt, hogy mit jelent az oldalletöltés, vagy hogy mi a különbség a látogatás és az egyedi látogatók száma között, nem nagyon kell magyarázni.
Van viszont két olyan mutató, amelyeket szerintem sokan – akár rutinos médiatervezők is – összekevernek. Vagy talán pontosabb úgy fogalmazni, hogy azonosként kezelnek, miközben nem ugyanazt jelentik.
A böngésző-oldali mérések egyik terméke a – havi, heti, napi – látogatószám, amelyek egy adott időszakra vonatkozóan mutatják a honlapra ellátogatók számát. Természetesen ezeknek az adatoknak az átlaga is hozzáférhető, így láthatjuk például azt, hogy X honlapnak naponta átlagosan hány látogatója volt.
A felhasználó oldalán történő mérések – mint például a szoftveres panelek mérései vagy a VMR utódjaként a napokban indult iTGI – ellenben arról (is) adnak információt, hogy hány napi látogatója van az oldalnak, vagyis hány internetező látogatja meg minden áldott nap a szájtot.
Az átlagos napi látogatószám és a napi látogatók száma nem egyenlő egymással, sőt akár komoly különbség is lehet közöttük. Előbbi szinte biztosan magasabb, hiszen ez a szám a napi látogatók mellett az összes többi látogatót is magába foglalja - utóbbiakat persze a látogatásuk gyakoriságának mértékében.
Na de hogy érthetőbb legyen a különbség, íme egy leegyszerűsített – és ennél fogva kissé bugyuta – példa. Tegyük fel, hogy van egy honlapunk, amelyet 100 internetező néz meg minden nap, további 50 viszont csak hétfőnként, újabb 50 csak keddenként, és így tovább. Világos, hogy a honlapunknak 100 napi látogatója van – ők azok, akik naponta eljönnek az oldalra. Viszont a napi látogatószám 150 fő, hiszen a 100 fős mag mellett minden egyes nap 50 ritkább látogató is benéz hozzánk.
Ebből persze az is következik, hogy ha a honlapunknak egyetlen napi látogatója sincs (mert mondjuk senki nem tartja fontosnak, hogy a hét minden napján megnézze), napi látogatószáma – és persze átlagos napi látogatószáma – akkor is van.
Látható, hogy a két mutató nem ugyanarra vonatkozik, ennek ellenére az a tapasztalatom, hogy sok esetben összehasonlítják őket, és a különbséget jobb esetben módszertani eltérésekkel, rosszabb esetben a kutatások megbízhatatlanságával magyarázzák. A különböző módszertanok persze önmagukban is okoznak eltéréseket, de a fenti két mutató teljesen azonos módszer, sőt azonos adatbázis esetén sem egyezne meg egymással.
Érdemes erre odafigyelni.
