HTML

Kurucz Imre

piackutatási és marketing tanácsadó, az NRC kutatási igazgatója

Érthetetlen (?) különbség - avagy akkor most hányan is használnak okostelefont

2011.12.13. 15:17 kurucz

Közel három jelent meg egy hír, amely szerint jelenleg 2,4 millió okostelefont használnak Magyarországon. Az adat a T-Mobile és a GKIeNet közös kutatásából származik, és többen is felhívták rá a figyelmem, mondván ez a 2,4 milliós szám lényegesen magasabb annál, mint amit más hazai kutatások mértek.

Az NRC szeptemberi kutatása szerint például jelenleg az internetezők körében 30 százalékos az okostelefon-penetráció, vagyis közel 1millióan – pontosabban 945 ezren – használnak ilyen készüléket. Ezt az adatot ismertettem az Internet Hungaryn tartott előadásomban, és ez szerepel a Netidők blogján megjelent írásomban is. De már annak a posztnak a bevezetőjében is utaltam arra, hogy okostelefon-témában bizony igencsak ellentmondásos adatok látnak napvilágot.

Természetesen teljes mértékben megbízom a saját kutatási adatunkban. Már csak azért sincs okom kételkedni benne, hiszen több más felmérés is hasonló eredményeket hozott; elég csak a GfK friss kutatására utalnom, amely szerint Magyarországon ugyancsak közel egymillió okostelefon-használó él. De akkor mire vonatkozhat a fent idézett 2,4 milliós szám, és mi magyarázhat ekkora eltérést?

Az első, ami szemet szúrhat, és amit fontos is kihangsúlyozni, hogy míg a mi egymilliónk az okostelefon-használók számára vonatkozik, addig a 2,4 millió az okostelefonok számát jelenti. Hacsak nem áll fenn az a valószínűtlen eset, hogy minden okostelefon-tulajdonos egyetlen készülékkel rendelkezik, a két szám nem is egyezhet meg egymással. A különbség azonban túl nagy ahhoz, hogy csupán ezzel magyarázhassuk – mert azt bizony nehéz elképzelni, hogy egy smartphone-tulajdonosra átlagosan 2,5 készülék jut.

A különbségek adódhatnak abból is, hogy az egyes mérések nem ugyanúgy definiálják az okostelefon fogalmát. Az NRC kutatásaiban okostelefonnak tekint minden olyan érintőképernyős vagy teljes (QWERTY) billentyűzetes, internetezésre alkalmas mobilkészüléket, amely külön operációs rendszerrel rendelkezik, és amelyre különböző alkalmazásokat lehet letölteni.

Ez a meghatározás általánosnak mondható, ugyanakkor természetesen benne van a pakliban, hogy valaki e definíció alapján hibásan gondolja a készülékét okostelefonnak, annak pedig még nagyobb az esélye, hogy egy valójában okosnak számító készüléket tulajdonosa nem tekint annak. Ha tehát konkrét típust vizsgálnánk (bár szerintem illúzió azt gondolni, hogy mobilja pontos típusát mindenki meg tudja mondani), könnyen lehet, hogy magasabb penetrációs szintét mérnénk, de az megintcsak valószínűtlen, hogy a kétféle metódus ekkora eltérést eredményezne.

Az előzőeknél nagyobb eltérést eredményezhet az, ha két kutatás nem ugyanazokat a készülékeket tekinti használatban lévő mobiltelefonnak. Én személy szerint úgy öt-hat évvel ezelőtt vásároltam meg az első olyan üzleti mobilomat, amely a mostani definíció alapján okostelefonnak számított. Azóta a jelenlegi HTC Desire a harmadik okostelefonom – az előző háromból egy tönkrement, egyet elloptak, és csupán a legutóbbit tudnám ma is használni, ha valami miatt szükségem lenne rá. Bár – néhány esettől eltekintve – utóbbi készülék is passzívan pihen a fiókom mélyén, az már a kérdésfeltevéstől függ, hogy egy avagy két okostelefon használójának vallom-e magam; ha pedig a vásárlást vizsgáljuk, akkor bizony négyszeres smartphone-tulajdonos is lehetek.

A két szám közötti eltérés tehát több dologból is adódhat, de az nyilvánvaló, hogy önmagában egyik sem magyarázhat meg ilyen mértékű különbséget. Személy szerint én abban is kételkedem, hogy a három hatás együttese előidézhet ekkora differenciát. Az, hogy Magyarországon egymillióan rendelkeznek okostelefonnal, számomra sokkal hihetőbbnek tűnik, mint az, hogy közel két és félmillió smartphone-t használnak – és nem csak azért, mert előbbi adat a saját kutatásunkból származik.

Bármi is az igazság ebben a konkrét esetben, a tanulság mindenesetre az, hogy két, egymásnak ellentmondó kutatási adat nem jelenti feltétlenül azt, hogy egyik vagy másik – netán mindkét – vizsgálat hibás; a bázis vagy a módszertan különbözősége is állhat a látszólagos ellentmondás hátterében.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://onlime.blog.hu/api/trackback/id/tr183460541

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása