A hétvége kis színes híre, hogy leleplezték a homeopatákat. A Szkeptikus Társaság Vágó István vezetésével túladagolta magát egy bizonyos homeopátiás szerrel, ezzel bizonyítva, amit igazából eddig sem tagadott senki: vagyis hogy ezek a (gyógy)szerek valójában nem tartalmaznak tényleges hatóanyagot.
Én különösebben nem hiszek a homeopátiában, de nem is vagyok ellene; ha egy gyógymód csak az esetek néhány százalékában hatásos, szerintem már akkor is van létjogosultsága – és ez esetben az is mellékes, hogy az összetevők, a készítménybe rejtett pozitív energiák és egyéb misztikus dolgok, avagy a gyógyhatásba vetett hit miatt működik-e a dolog.
Teljesen véletlen, de épp az év végén végeztünk egy felmérést, amely a különböző alternatív gyógymódok elfogadottságát is vizsgálta. E szerint a 18-49 éves magyar lakosság 17 százaléka hisz teljes mértékben a homeopátiában, további 34 százalék pedig inkább hisz benne; vagyis nagyjából minden második ötven év alatti felnőttnek pozitív az attitűdje a szkeptikusok által támadott gyógymóddal szemben. Ez mindenképpen magas arány, még akkor is, ha úgy tűnik, általában véve is hajlamosak vagyunk hinni az alternatív orvoslásban: az akupunktúra pozitív hatásaiban például közel 60 százalék hisz, akárcsak a csontkovácsok gyógyító erejében.
A női magazinok és honlapok tematikáját ismerve nem meglepő, hogy a hölgyek nyitottabbak a homeopátia felé, mint a férfiak, de megfigyelhető az is, hogy az életkor növekedésével párhuzamosan nő a természetgyógyászattal rokonszenvezők aránya. Így a legszkeptikusabbak a huszonéves férfiak, a legnyitottabbak pedig a negyvenes nők, legalábbis a 18-49 éves korosztályon belül.
Ha a megrögzött szkeptikusok esetleg abban bíznak, hogy az iskolázottság mértékével együtt a csökken a homeopátiában hívők aránya, csalódniuk kell: a diplomások körében ugyanis másfélszer olyan gyakori, hogy valaki pozitívan vélekedik a gyógymódról, mint az érettségivel sem rendelkezők körében.
A kérdés persze az, hogy változtat-e ezeken az arányokon a szkeptikusok vasárnapi akciója? Nos, meggyőződésem, hogy igen: valamilyen hatása egészen biztosan volt (vagy lesz) a kamerák előtti tömeges túladagolásnak.
Egyrészt lehetett egy komoly tájékoztató szerepe, hiszen bár kutatásunkban csak minden nyolcadik megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri a homeopátiát, bizonyosra vehető, hogy ennél jóval többen vannak, akik hiányos ismeretekkel rendelkeznek (vagy rendelkeztek eddig) erről a gyógymódról.
Másrészt a felmérések rendre azt mutatják, hogy Vágó István az egyik leghitelesebb magyar közéleti személyiség, akinek a véleménye – legyen az valami mellett vagy akár ellen – az átlagosnál többet nyomhat a latban. Így az, hogy arcát adta az ellenakcióhoz, a másik oldalra mozdíthatja azokat, akik eddig inkább (de nem teljes mértékben) hittek a módszerben, és megingathatja azokat is, akiknek eddig meggyőződése volt, hogy a kis golyók valóban hatásosak a legkülönfélébb egészségügyi problémák esetén.
Ugyanakkor viszont tudjuk, hogy a negatív reklám is reklám. A gyógymód elhiteltelenítését célzó performansz, és a körülötte kialakult polémia akár még hozhat is a homeopátia konyhájára.
A tényleges hatást persze csak egy újabb felmérésből ismerhetjük meg.
