onLime

"A company's brand is not what the company says it is but what Google says it is."

Néhány hónappal ezelőtt posztoltam a férfias márkákról; most lássuk, melyek a fiatalos brandek – legalábbis a fiatalok szerint.

Kedd este Egerszalókon Novák Pétertől átvehettem a Magyar Reklámszövetség által újonnan alapított Golden Brain díjat. A díjat 8+1 kategóriában osztották ki, engem természetesen a kutatók között jelöltek, és a hat jelölt közül végül a zsűri engem választott.

Pénteken előadást tartottam a GINNT Expón a mobiltelefon és a vásárlás kapcsolatáról. A 20 perces prezi alapját annak az exkluzív mini felmérésnek az eredményei adták, amelyet az NRC szeptemberi omnibusz-kutatásának részeként végeztünk el. A 18-49 éves mobilhasználókra reprezentatív 1500 fős vizsgálat adatai arra utalnak, hogy bár a mobilunkat a telefonáláson, sms-ezésen kívül még jópár dologra használjuk rendszeresen, a többségre ma még nem jellemző, hogy a mobilján keresztül bonyolít le vásárlási tranzakciókat; az pedig kifejezetten ritka, hogy valaki a telefon – nem beszédalapú – funkcióit használja ahhoz, hogy a vásárlás helyén bővebb információhoz jusson egy adott termékkel kapcsolatban. 

Férfi vagyok, és az illatom is férfias – sulykolja belénk a legújabb Old Spice szpot. Az Old Spice tehát már nem csupán bizonyítékot kínál az ígéret helyett, hanem igazi macsófílinget is, akárcsak az Axe, vagy a ”férfiasan tökéletes” Gillette. 

A választások első fordulója után több fórumon is olvashattunk, hallhattunk az internet és főleg a webkettő diadaláról; arról, hogy míg az Országos Választási Bizottság szerencsétlenkedése folytán a mainstream média meglehetősen ellentmondásos helyzetbe került, és gyakorlatilag nem tudta kielégíteni a nézők, látogatók információigényét, addig egyes blogok, közösségi oldalak automatikusan átvették ezt a tájékoztató funkciót.

Néhány bejegyzéssel ezelőtt elindítottam egy sorozatot, amely az online kérdezés legfontosabb szabályait gyűjti össze. Az első részben szó volt az internetes kérdőívek ideális hosszáról, illetve arról, hogy egy online módon feltett kérdésnek rövidnek, ugyanakkor pontosnak kell lennie.

Nagyobb mérethez klikk a képre!

Nagyobb mérethez klikk a képre!

Vasárnap este eljött hát az igazság pillanata. Nem csak a pártok, hanem a közvéleménykutatók is vizsgáztak, és vizsgázott az az NRC által végzett kísérlet is, amelynek a célja az volt, hogy felfedje, mennyire ad pontos becslést a választások kimenetelére egy olyan hibrid kutatási megoldás, amelyben az online megkérdezést telefonos interjúkkal egészítjük ki. 

Már csak két nap, és eljön az igazság pillanata. Vasárnap este nem csak az új országgyűlés összetételéről fogunk többet tudni, hanem kiderül az is, mennyire voltak pontosak (vagy éppen pontatlanok) az elmúlt hetek közvéleménykutatásai. 

Közhely, hogy egy megkérdezéses kutatás alapja a jó kérdőív, de mint minden közhely, természetesen ez is teljesen igaz. Lehet valaki zseniális elemző, egy rossz kérdőívvel készült adatbázisból ő sem tud igazán megalapozott elemzést készíteni. A kérdőív – a kérdések sorrendje, megfogalmazása, pontossága, relevanciája – tehát egyfajta alap, és a kérdőívszerkesztés az alapok lerakása; nem véletlen, hogy a piackutatási tankönyvek külön fejezetben foglalkoznak vele (és mi is külön tárgyként oktatjuk a MÜTF-ön).

Nem szeretnék most kitérni a kérdőívkészítés általános szabályaira (erről tényleg rengeteg szakirodalom található), ellenben azt gondolom, egy online kutatási blogon érdemes írni arról, milyen speciális szabályok érvényesek az online kérdőívekre. Merthogy az internetes kérdezésnek vannak sajátos szabályai, amelyeket tapasztalataim szerint az offline kutatásokhoz szokott – és az offline technikákban jártas – szakemberek is hajlamosak olykor figyelmen kívül hagyni.

Nagyobb mérethez klikk a képre!

Nagyobb mérethez klikk a képre!

Nagyobb mérethez klikk a képre!

Már egy hónap sincs hátra az országgyűlési választások első fordulójáig, és gyakorlatilag naponta olvashatjuk pártpreferencia-vizsgálatok eredményeit a különböző közvélemény-kutatóktól. Ha valamikor, akkor most valóban újra aktuális a kérdés: vajon egy online kutatás alkalmas lehet-e választási előrejelzés készítésére? 

Nagyobb mérethez klikk a képre!

Nagyobb mérethez klikk a képre!

"Kik a hazai Twitter felhasználók” címmel minikutatást végez a Marketingkommunikáció blog. Ez természetesen inkább játék, mint megalapozott felmérés, ezért úgy gondoltam, a téma apropóján megosztok az Onlime Blog olvasóival néhány információt a rendszeres Twitter-használók profiljáról egy valóban reprezentatív kutatás, a VMR2009 második féléves adatai alapján.

Köztudott, hogy halálosan gyűlölöm a telet. Utálom a hideget és a havat (ami persze eső, csak jobb a marketingje), a téli sportok - szó szerint - hidegen hagynak, és ha rajtam múlna, mindent elkövetnék a minél gyorsabb globális felmelegedés érdekében. :)

Na most van egy szusszanásnyi időm (hát persze, hogy egy betegség kellett ehhez), úgyhogy végre törlesztem az adósságom: lássuk hát, milyen szegmensek figyelhetők meg az online vásárlók körében.

Úgy látszik, nekem az a sorsom, hogy az Internet Hungary második napján hajnali 9-kor tartsak előadást valamilyen, e-kereskedelemmel kapcsolatos témában. Így volt ez tavaly, és így volt idén is - csak míg 2008-ban szűk félház előtt prezentáltam, addig most mindössze négyen ültek a Tihany teremben, amikor belekezdtem a mondókámba. A konferencia résztvevőinek többsége még az előző éjszaka gajdolásának, degedőzésének és lögybölődésének emlékeit idézte fel a reggelizőasztalnál; vagy esetleg bungalója mélyén nyalogatta sebeit.

Az előadás végére azért már egész szépszámú hallgatóság gyűlt össze a teremben, de aki nem volt ott, az sem marad le semmiről - itt ugyanis röviden összefoglalom prezentációm lényegét.

E szavak jellemzik leginkább a mai fiatalokat – legalábbis a fiatalok véleménye szerint. Ez a talán meglepő, és a mai tizen-, huszonévesek önmagukról alkotott képét meglehetősen borúsnak mutató eredmény a nemrég befejeződött VMR.cool kutatásból származik.

A 3000 fős online megkérdezésen alapuló VMR.cool a VMR-család más tagjaihoz – VMR.kids, VMR.eco, VMR.women, VMR.silver – hasonlóan egy szűkebb célcsoportról, jelesül az internetező 15-25 évesekről nyújt információt. A kutatás a világháló használatával kapcsolatos témakörök mellett fogyasztási-, márkahasználati szokásokkal vagy a szabadidő eltöltésével kapcsolatos kérdéseket is érint, sőt egy – inkább szociológiai vonatkozású – blokkot is tartalmaz, amely a generáció gondolkodásmódját próbálja feltérképezni.

Tegnap ismét a kezembe - pontosabban a monitoromba - akadt a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének néhány hete nyilvánosságra hozott adatsora, amely szerint 2008-ban 67,6 milliád forintos forgalmat bonyolított a hazai könyvpiac. Ez a szám 1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, ha azonban belekalkuláljuk az inflációt, reálértéken már csökkenést figyelhetünk meg - az egyre szaporodó kedvezményeket is figyelembe véve pedig egyértelműen kijelenthető, hogy a könyvek iránti kereslet alacsonyabb volt, mint 2007-ben. 

A jelentés nem tér ki arra, hogy ebből a 67,6 milliárdból mekkora szeletet hasított ki az online könyváruházak forgalma, becslések azonban összbevételüket mintegy 8 milliárdra teszik, az internetes értékesítés részesedése tehát olyan 12-13 százalék körül lehet.